Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Karsai-Nagy Zoltán: Pillanatképek a magyar labdarúgás 1978-as világbajnokságot követő időszakából
196 KARSAI-NAGY ZOLTÁN nyi különbséggel, hogy ezúttal három csatárral játszottak, Kutinak ugyanis vissza- vontabban kellett szerepelnie a középpályán.97 * * A mérkőzést végül 3-1 arányban elveszítettük úgy, hogy az izraeli Avraham Klein játékvezető három tizenegyest ítélt a mérkőzésen. Kettőt az osztrákok javára, egyet a mieinknek, amit sajnos el is hibáztak a magyarok Kuti révén. A válogatott veresége után a Népsport újságírója, Borbély Pál egy olyan narrációt indított el a sportújság hasábjain, ami újra egyfajta mesterségesen megkonstmált optimizmussal igyekezett feltölteni a magyar labdarúgást övező diskurzusokat. A „Rombolni vagy romokat takarítani?! - című cikkből, 1979. október 8-án megtudhatjuk, hogy a bajnoki mérkőzések színvonala emelkedik, egyre több nézőt bevonzva újra a stadionokba. Az előző MLSZ-vezetéssel történő összehasonlítás adja meg az alapját a pozitív hangulatú diskurzusteremtésnek. „Négy év alatt minden kétséget kizárólag bebizonyosodott, hogy az akkori vezetők, sajnos nem találták meg a jó utat. És - a VB-t követő hónapokban, teljesen kicsúszott a kezükből az irányítás. ”9S Kemény kritikával illeti a Kutas-féle korszakot, amelyhez képest a jó, a párbeszédek mentén tenni akaró szerepében konstruálódik meg az új, Szepesi-féle MLSZ-vezetés. „Ahhoz, hogy az építést el lehessen kezdeni, először a romokat, kell eltakarítani. - írja Borbély, és láthatóvá válik, hogy a romok eltakarítása és a kezdődő építkezés egy pozitív folyamat narrati váj aként oldódik fel a szövegben. A válogatott 1979. október 13-án egy edzőmérkőzéssel kezdte meg a hangoló- dást - a Debrecenben sorra kerülő finnek elleni utolsó EB- selejtező mérkőzésre -, Martfűn. Az ellenfél a helyi Tisza Cipő SE megyei csapata volt.100 A finnek elleni mérkőzés kapcsán érdemes megjegyezni, hogy az előző évi helsinki mérkőzéshez képest, egyetlen egy játékos szerepelt mindkét találkozón a magyar csapatban, a diósgyőri Tatár György.'01 A mérkőzés előtt meghirdetett 3-2-5-ös taktikai felállással kapcsolatban a kapitány a következőképpen nyilatkozott: „Nyíregyházán Az osztrákok ellen a következő játékosok kaptak szerepet a keretben: Gujdár, Zsiborás (kapusok); Szántó, Salamon, Kutasi, Tepszics, Kocsis (védők); Nyilasi, Ebedli, Tatár, Tóth A. és Csapó (középpályások); Borostyán, Kiss, Kuti, Fekete (csatárok). Törőcsik Andrást a nyáron Zalaegerszegről hazafelé tartó úton baleset érte, így őt továbbra is nélkülöznie kellett a kapitánynak. Borbély Pál: Rombolni, vagy romokat takarítani?! Népsport, XXXV. évf. (1979. október 8.) 239. sz. 3. o. Uo. Ez a mérkőzés a válogatott vidéki propagálásán kívül azt is eredményezte, hogy a cipőgyár megegyezett az MLSZ-el abban, hogy gyár az iskolai bajnokság résztvevőinek jelentős árkedvezményt ad, a sportcipő vásárlásához. A kapitány ezúttal három újoncnak adott lehetőséget, a ferencvárosi kapusnak - az azóta fiatalon elhunyt —, Zsiborás Gábornak, a kispesti Bodonyi Bélának és a helyi DVSC labdarúgójának, Kiss Jánosnak. A csapat magját ezúttal is a nemzetközi kupában akkoriban sikeresen szereplő DVTK labdarúgói alkották.
