Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Erdélyi Szabolcs: Nedamtól Komáromig - Komárom településszerkezetének változása a 18-29. században
NEDAMTÓL KOMÁROMIG 15 nagyszerű romai a dunaparton most is szemlélhetők. Itt volt ugyanis Bregetium város. Ugyanezt állítják: Schönwieszner, Katancsícs, Thomkaszászky, Szerdahelyi, Ballá pedig még felébb megy, állítván, hogy a város inog a rómaiak előtt a földön lakó Brigetiusok által építtetett s nevét is Brigan der Thau-ból származtatja, Szöny városnak délnyugoti része most is Sidóniának, keleti pedig Pannóniának neveztetik, s a határban különösen a dunaparti romoknál igen sok római régiségekre akadnak, a kiásott köveken pedig igen gyakran Brigetium felírás olvasható. [...] Azon bekerített része a városnak, mellyet most is Pannóniának hínak, római Jördök lehettek, a hová a tatai meleg forrásokból a víz óncsöveken vezettetett, s ezelőtt 30-40 évvel illy csövek ásattak ki; az egész tér faragott kövekkel most is rakva van. ”20 AII. katonai felmérés szelvényein (1840-?) Ó-Szőny (Alt-Szőny) képén jelentősebb változás nem történt az I. felméréshez képest: nyugati végén már állnak a mai Vásártér utca keleti oldalának házai. Jól látszik a fentebb említett hatalmas park is, alaprajza főként a térkép Copie változatán látszik jól. A park északnyugati csücskében a főút mellett találjuk a Szentháromság-szobrot, vele szemben a katolikus templomot, attól nyugatra a paplakot, keletre az U alakú kastélyt. Jelzi a térkép a református templomot a mai Kossuth Lajos utcában és a református temetőt a mai Tatai út, a katolikust a mai Mocsai út mellett. A külterületi helyek között újak: Béla puszta (Ó-Szőnytől délkeletre); Saly puszta (délre); Herkál, Zavodij puszták - a Copie változatban már Gebőkút puszta is - (délnyugtra); O-Szőny, Feichtmeir és Új Szállás puszták (nyugatra). Új nevekkel is találkozhatunk: Bánomhegyi szöllö (Béla pusztánál); Ó Szőnyi szöllök (Ó-Szőnytől délre); Szárnyék hegy (Herkály pusztánál); Megyfa Erdő, Herkáli Erdő, Tölgyfa Erdő (az ácsi határszélen); Ürge hegy Bazsa hegy Sandberg (Monostor területén); Schanzberg (Új-Szőnytől délnyugatra).21 Az Osztrák Birodalom II. katonai felmérése („Zweite oder Franziszeische Landesaufnahme” a második vagy Ferenc-féle országfelmérés) 1806-1869 között zajlott. A színes, kéziratos, saját korukban titkos szelvények egy eredeti (original Aufnahme) és egy másolati (Copie) példányban készültek 1:28 800 méretarányban. Sokszorosításukat nem tervezték, a Birodalomról készülő kisebb méretarányú térképek alapjául szánták. A történelmi Magyarország területén három önálló felmérés történt: a Magyar Királyság, az Erdélyi Fejedelemség, valamint Horvátország, Szlavónia, és a Horvát- Szlavón Határőrvidékek felmérései. Fényes Elek: A magyar birodalom statistical geographiai és történeti tekintetben. Részletes és kimerítő leírása Magyar és Erdélyországnak. 1. köt. Komárom vármegye. Pest, 1848, Nyomatott ^ Beiméinél. 135-139. o. 21 HT В IX a 1124, XXVIII. col. 48. és 49. sect., XXIX. col. 48. sect.
