Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)

Erdélyi Szabolcs: Nedamtól Komáromig - Komárom településszerkezetének változása a 18-29. században

16 ERDÉLYI SZABOLCS A Magyar Királyság (Ungarn) (a Temesi Bánsággal és a Bánsági Határőrvidékkel együtt) felmérésére 1819-1869 között került sor több megszakítással. Ennek során 1112 szelvény készült. A II. katonai felmérés szelvényei (az eredetik és a másolatok egyaránt) 1924-ben kerültek a bécsi Militärgeographisches Institut jogutódjától a bécsi Kriegsarchiv-ba, ahol szabadon kutatható, másolható lett az utódállamok számára is (jelzete: KA В IX a 530). A két világháború között egyszinű nyomdai másolatok születtek a Magyar Királyság valamint Erdély területére, melyek az I. katonai felmérés szelvényeihez hasonlóan előbb a M. Kir. Térképészeti Intézetbe, majd később az 1954-ben meg­alakult Hadtörténeti Intézet Hadtudományi Térképtárába kerültek. E másolatok igen rossz minőségűek, és mivel szines eredetiről készültek, a tartalom nagy része olvas­hatatlanná vált (HT jelzet: В IX a 530). 1996-tól sor került a bécsi Hadilevéltárban őrzött felmérési szelvények Copie változatának színes fénymásoltatására. Ennek köszönhetően a Hadtörténeti Térképtár­ban a Magyar Királyság területére az összes szelvény színes fénymásolata kutatható (HT jelzete: В IX a 1124.). Az érintett területet а XXVIII. col. 48. és 49. sect, valamint a XXIX. col. 48. sect szelvény fedi le. Mindhárom szelvény felmérésére a rajtuk található dátum alapján 1840-ben került sor Anton Schön von Monte-Cerro őrnagy irányításával. A szelvé­nyeken található tereptárgyak alapján azonban megállapítható, hogy 1840-nél későbbi állapotot tükröznek. A Második Katonai Felmérés. A Magyar Királyság és a Temesi Bánság 1819—1869. című DVD-én a Hadtörténeti Térképtárban őrzött Copie, míg a http://mapire.eu honlapon az eredeti sorozat szelvényei találhatók." Fényes Elek 1851-es Magyarország geographiai szótára című művében az 1848-as leírást ismétli meg, azonban jelentősen lerövidítve. A lakosságszámra és a vallási megoszlásra is ugyanazokat az adatokat közli, a foglalkozás szerinti megoszlást azonban nem, s nem említi a házak számát sem. Utóbbit köszönhetően annak, hogy a komáromi vár ostromai során több ház súlyosan megrongálódott vagy teljesen el is pusztult. „ O-Szöny, magyar mezőváros, Komárom most Esztergom v[ár]megyében, Komá­romtól Vio, м/fölső] postája uj Szőnytől 4/<~ állomásra, a pest-bécsi országúiban, a Duna jobb partjához közel sik térségen. Határa 11 458 hold, benne foglaltatván már az ide tagositott régi monostori határ. Ebből úrbéri beltelek 107 hold, szántó­föld 2343 h., rét 727 szőlő 338 h., legelő 1704 h., házas zselléri beltelek 43 h., legelő 218 hold. Sorkivüli szabadosok (templom, pap, község) földje 913 hold; földesúri majorság 4512 hold, mellyböl 3388 h. részint szántásra, részint f elváltva legelőül használtatik, beltelek 102 h., szőlő 472 hold, váltógazdasági telek 100 hold, Jankó Annamária: A második katonai felmérés (1806-1869). Budapest, 2005. In A Második Katonai Felmérés. A Magyar Királyság és a Temesi Bánság 1819-1869. (DVD) Budapest, 2006, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Térképtára-Arcanum Adatbázis Kft.

Next

/
Oldalképek
Tartalom