Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Erdélyi Szabolcs: Nedamtól Komáromig - Komárom településszerkezetének változása a 18-29. században
14 ERDÉLYI SZABOLCS marhatenyésztése nincs. A lakosok száma az uradalmi tisztségen kívül 1754 lélekre megy, ebből 750 rám. katholikus, 980 református, 20 evang. és 4 zsidó. Telkes gazda úrbéri táblázat szerint van 108, házas zsellér 109, hazátlan 25, kézmíves: 4 kovács, 3 asztalos, 5 szabó, 7 csizmadia, 6 takács; céh helyben nem lévén, a kézmívesek az újszönyi és komáromi czéhhez tartoznak. A két fő-vallásfelekezetnek helyben van anyaegyháza. A kath. egyház 1787-ben lett anyává; anyakönyvei pedig 1741 óta vezettetnek, csinos temploma az országúti hosszú útczán van, leány-egyházképen tartoznak hozzá új Szőny, Fűzítő és Herkály puszták. A ref. anyaegyház 1624 óta áll fenn, s ámbár előbbi jótéteményeit a kath. egyházzal felezte, mégis lehet mondani jelenleg is, hogy egy a megyében a leggazdagabb egyházak közül; mind a két vallá- sú lelkésznek külön 4 egésztelek szabad földe, a tanítóknakfelényi, ezenkívül a kath. egyháznak magának l'á telke van, maga a város szinte 4 egész telket bir. Házak száma 350; épületei közt említést érdemel az urasági kastély, nagy magtár, tiszti lakok, nagy vendégfogadó, van egy serház, melly ugyan most nem dolgozik, szeszgyára, melly 7—800 akó szeszt ád évenkint burgonyából, annak mosléka birkatenyésztésre használtatván. A falu közepén van egy nagy töltés, s kőhíd, melly a várost az áradások ellen biztosítja. E hídtól az uraság szedi a vámot. A Dunán kívül folyója nincs, hanem vannak több, vizenyős és nádas helyek, mellyek leginkább a Duna vizáradá- sakor telnek meg. A város 4 országos vásárt tart, martius 4. Kázmér, május 16. János, július 17. Elek, September 13 Moril napi vásárokat, mindenik a nevezett napok előtti hétfőn tartatván. Földesura gr. Zichy János örökösök és gr. Zichy Miklós. Ezen város a régi időkben a komáromi vár és urodalomhoz tartozott, mint ezt Komárom leírásánál is említjük. Az 1630 körül Mocsa és Szőny közt fennforgó határper bíró előtt peralku által döntetett-el. Hogy Monostor, melly most a határnak új Szőny felett Acs felöl való részét teszi és 425 hold szőlőt foglal, hajdan külön határ volt. Komárom városnál közlőit történeti adatokból világos. E pusztát 1581-ben Koppan-Monostor név alatt, a sz. mártoni főapátság bírta, a nevezett évben pedig Fejérközy István főapát inscriptiója nyomán Bessei Farkas Tamás és Sabariai Balogh Mihály vezettettek kir. udv. Jö-tör vényszéki parancs által annak birtokába. Hogy mikor ülték legyen meg a helyet ott, a hol most áll, nem tudatik; azonban a ref. egyház levéltárában találtató 6 tanú: Nagy György, Mészáros András, Hajnal István, Újváry István, Varga István és Czúczor János vallomásából, kik 1737-ben a kath. és ref. egyház közt fennforgó bizonyos kérdésben tettek törvényes bizonyságot, kiviláglik, hogy e város ez idő előtt mostani, helyénél kevéssel alább a Duna mellett volt. Nevezetességét tanúsítják a helynek szinte a nevezett egyháznál látható több rendbéli oklevelek, iIlyenek 1684-től több rendbeli részszerint írásban, másrészint nyomtatásban különböző hadi kormányzóktól nyert szabadmeneti, 1704-ről pedig Rákóczy Ferencztől nyomtatásban, sőt különböző időkről török hadvezérektől kiadott levelek. De leginkább nevezetessé teszi e helyet a romaiaknak hajdani coloniájok, mellynek
