Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Erdélyi Szabolcs: Nedamtól Komáromig - Komárom településszerkezetének változása a 18-29. században
NEDAMTÓL KOMÁROMIG 13 kedés, hogy a'rómaiak’ Bregetium nevű városa, mellyben az öregebik Valentinus császár meghalálozott, itten állott; Bregetium névvel kiásott régiségek, valóban elegendő mennyiségben találtatnak. F. U. [földesúr] G[rój] Zychy János örökösei, s feje egy szép uradalomnak. ”19 Ugyanő írja 1848-ban O-Szőnyről: „magyar m[mező] vjáros] Komáromtól Vw. utolsó postája új Szőnytől 4L állomásnyira, a Budapestről Bécsbe menő országúiban, a Duna jobb partjához közel, sík térségen. Határának kiterjedése 11 458 hold, benne foglaltatván már ebbe az ide tagosított régi monostori határ. Ebből úrbéri föld összesen 5483 hold, u. m. 106 2/< után belsőség 107, szántóföld 2343, rét 727, szőlő 338, legelő 1704, házas-zselléri belsőség 43, legelő 218 hold, sorkívüli szabadosok földe összesen (egyházi, helységi s a t.) 913 hold, u. m. belsőség 21, szántóföld 440, rét 100, legelő 352 hold. Földesúri majorság összesen 4512 hold, ebből 3388 h. részint szántásra, részint felváltva legelőül használtatik, belsőtelek 102 h. mellyen 33 udvartelki zsellérház van, szőlő 472 h. váltógazdasági telek 100 h., természetes rét 250 h. áradásos legelő 100 hold. Végre útczák, közutak 200, használaton kívüli földek, tavak, vizek, használhatlan földek, árkok, sat. 350 holdat foglalnak. Egy jobbágytelek ára, melly minden illetőségét összevéve 49 holdat foglal, az újabb időkben közép számmal 1000—1600 váltó frt körül áll. Föld, ház nélkül el nem adathatik, sőt a különféle illetőségek, még akkor is, ha mint itt gyakorlatban van, a rét illetőségi hiány szőlőben adatott volna ki, külön nem választathatnak, úgy szinte az eredeti telkek, az eredetileg meglévő két ‘А-en kívül, fél teleknél kisebbre földesúri rendszabály ellenére el nem szaggattathatnak. A föld minősége az ószönyi határban inkább homokos-, mint agyagos természetű. Az uras ági földek a városon alól a Duna mellett jobbminőségűek, ellenben a jobbágyiak, kivált új Szőnyön felül, Acs felé homokosabbak, a Mocsa felé délnek eső legelő szinte homokos. Főtermékek a búza, kevesebb rozs és árpa, legtöbb zab, kukoricza és burgonya, a nép közt azonban a földmívelés csökkenése tagosztály óta nagyon észrevehető, s hol előbbi években eladásra is meglehetős mennyiségű gabonát termesztett, onnan most alig kerül ki újigvaló kenyere, mit többek közt gyors fuvarozás általános divatbai jövetelének s a komáromi várerősítés körüli foglalkozásnak tulajdoníthatni. A szarvasmarhatenyésztés meglehetős karban áll, ló sok, de a kíméletlen bánás miatt elaljasodott; sertés csak házi szükségre tenyésztetik. Az urasági gazdaságnál szinte főszerepe van a gabonatermesztésnek s nagyobb része a földeknek háromnyomásos rendszerrel míveltetik; takarmánytermesztésre azonban egy 100 holdnyi területű szakaszon váltógazdaság űzetván. Repczét is meglehetős sikerrel kezd az urodalom mívelni, évenkint mintegy 15 holdat vettetvén. A nemesített birkán kívül az urodalomnak más 19 Fényes Elek: Magyar országnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben. 1. köt. Pest, 1836, Trattner-Kirolyi ny., 160. o.
