Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Erdélyi Szabolcs: Nedamtól Komáromig - Komárom településszerkezetének változása a 18-29. században
12 ERDÉLYI SZABOLCS készültek; többnyire egy eredeti szelvény (Original Aufnahme) és egy korabeli másolat (Reinzeichnung, Kopie). Az eredeti sorozat (Original-Aufnahme) és a másolati sorozat (Kopie) kéziratos szelvényei egyaránt a bécsi Kriegsarchiv Térképtárában találhatók (Kriegsarchiv, KA jelzet: В IX a 527). A Monarchia megszűntével Magyarország jogosult lett a területére vonatkozó katonai térképek anyagára, igy felosztásra került a Kriegsarchiv térképgyűjteményének egy része is. Az I. felmérés anyaga azonban a bécsi Kriegsarchiv gyűjteményében maradt, de szabadon kutatható, másolható lett. A két világháború között a felmérési szelvények eredeti sorozatáról fekete-fehér fotómásolatok készültek a teljes történelmi Magyarország területére, amelyek a M. Kir. Állami Térképészeti Intézetbe kerültek, majd onnan 1954-ben a Hadtörténeti Intézet Hadtudományi Térképtárába (HT jelzet: В IX a 527.). Ezek a másolatok igen rossz minőségűek voltak, miután színes eredetiről készültek, a tartalom nagy része olvashatatlanná vált. A felmérési szelvények Copie változatának 1992-től folyó színes fénymásoltatása révén az eredeti térképekkel megegyező minőségű anyagot nyert a Hadtörténelmi Térképtár (HT jelzet: В IX а II16). Az Első Katonai Felmérés. Magyar Királyság 1782-1785. című DVD-én és a http://mapire.eu honlapon a Copie sorozat szelvényei kutathatók.16 Az 1799-es leírás szerint: „Szőny. Magyar Mezőváros Komárom Vármegyében] földes Ura Gr. Zichy Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik az országúiban Neszmélyhez 3A mértföldnyire; határja jó, réttye, legelője elég van, piatzok Komáromban. ”17 Ó-Szőny mezővárosnak 1828-ban 209 háza és 1702 lakosa volt (akik közül 781 római katolikus és 921 evangélikus és református).1* 1836-ban Fényes Elek leírása szerint: „Nagy Szőny, m[ező]v[áros] a’ Duna mellett, a ’bécsi országúiban, Komáromhoz ‘A mfd. 781 kath. 1034 ref. lak. kath. és ref. anya templomok. 2 nagy vendégfogadó. Igen sok Duna malom. Díszére szolgál az urasági kastély, egy szép angol kerttel együtt, mellyben ritka kiválogatott növe- vények, virágok, gyümölcsfák diszlenek. Lakosai derék, gyors, és erős lovakat tartanak, s hires fuvarosok, kik paraszt posta alatt eléggé esmeretesek. Földjeik termékenyek. Legelőjök nagyon hasznos, s azért mind az urasági nemesitett birka, mind a jobbágyok marha tenyésztése virágzó karban áll. Említést érdemel végre, hogy itt sok római régiségek u. m. koporsók oszlopok, felirásos táblák, pénzek ásattattnak ki; a' helység alsó részén pedig 9 öl magas sánczok nyomaira akadni. Ezen környék szöllőtőkékkel van beültetve, s Panóniának, neveztetik; a ’ honnan közönséges véle16 Jankó Annamária: Az első katonai felmérés. Budapest, 2004. Elektronikus kiadás: Az első katonai felmérés. Magyar Királyság 1782-1785. (DVD) Budapest, 2006, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Térképtára-Arcanum Adatbázis Kft. 17 Vályi András: Magyar Országnak leírása. III. kötet. Buda, 1799. 429. o. Nagy, Ludovicus: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti Regni Hungáriáé, partiumque eidem adnexarum. 1. köt. Budae, 1828, Procusae Typis Annae Länderer, 133. о.
