Várospolitika és közigazgatás - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 21. (Esztergom, 2011)
VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZIGAZGATÁS - Tóth Krisztina: Esztergom város hivatalviselői 1683–1711
selyt.137 Tette gyorsan kiderült, száműzetésre ítélték, házát az egyház kapta meg.138 Távozása után ideiglenesen Szilcz Pál János látta el a jegyzői feladatokat, aki ezért öt akó bort és egy font húst kapott.139 Mivel azonban Szilcz emellett saját mesterségét is folytatta, és más hivatalokat is ellátott, mindenképpen szükséges volt egy főállású jegyző félfogadása. így Szilcz Pál 1710 márciusában, Pozsonyban, az országgyűlés ideje alatt a városi ágens, Hochkoffler János és a kamarai tanácsos, Venier báró tanácsára felfogadta Martonyi Ignác Lászlót.140 Az előző jegyző, Reil- ling Mihály példájából okulva és a város írásbeli ügyeinek szaporodása miatt a jegyző fizetését felemelték: évi 125 rajnai forintot, húsz pozsonyi mérő gabonát, tíz akó bort, két mázsa húst, ötven súly faggyút, egy mázsa sót és nyolc öl tűzifát kapott.141 Martonyi munkájával azonban nem volt elégedett a város. 1712 márciusában felmentették hivatalából, majd néhány nap múlva megválasztották Gruber Antal Mihályt.142 A város gazdasági ügyeiért a kamarás volt a felelős. Valószínűleg kezdetben a bíró intézte ezeket az ügyeket, hiszen Svár Jánosról tudjuk, hogy ő volt az első bíró, aki a város pénzügyeit nyilvánosan megvitatta a város lakóival.14’ Nagyon hamar elvált a két hivatal egymástól, 1701-ben már önálló kamarás működött, aki a városi ingatlanok eladása után fizetett illetéket és az adókat szedte be.144 Ekkor Hitter János töltötte be ezt a hivatalt, de feladata elvégzésében voltak hiányosságok, ahogy ezt fentebb már láttuk. A kamarás feladata volt, hogy a hadiadót és a városi adót beszedje a polgároktól, nyilvántartást vezessen minden egyes polgár befizetéséről, kezelje a városi pénztárat, és minden évben szigorú számadást készítsen. Feladata volt ezenkívül, hogy a város boraira felügyeljen, azokat leltározza, továbbá felvegye a városi szolgákat, alkalmazottakat, és a bérüket kifizesse nekik. Fontos volt, hogy a kamarás lehetőség szerint vagyonos ember legyen, mert szükség esetén az általa okozott károkat vagy hiányokat meg kellett térítenie. Fizetése évente negyven forint volt.145 1708 és 1716 között alkamarás is segítette a kamarás munkáját, ő ezért évi húsz forintot kapott. 1708 és 1711 között Köstner Henrik Frigyes, Őszy János és Heis András működött kamarásként.146 _______________________________________ESZTERGOM VÁROS HIVATALVISELŐI 1683-1711 1 37 Reg. 1701-1710., 218. sz. 138 Reg. 1701-1710., 239., 241. sz. 139 Reg. 1701-1710., 201. sz. 140 Reg. 1701-1710., 315. sz. 141 KEMÖL, Esztergom városi iratok (hivatali utasítás). 142 Észt. reg. 1. 70., 71.sz. I4’ MOL, E (Magyar Kincstári Levéltár) 282. nr. 115. 144 Reg. 1701-1710., 38. sz. 145 KEMÖL, Esztergom városi iratok (hivatali utasítás). 146 Reg. 1701-1710., 148.sz., 21 l.sz., 372.sz. 87
