Várospolitika és közigazgatás - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 21. (Esztergom, 2011)
VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZIGAZGATÁS - Tóth Krisztina: Esztergom város hivatalviselői 1683–1711
TÓTH KRISZTINA Mivel a kamarás feladata volt a városi borok kezelése, az ő irányítása alá tartoztak a borbírák és hegymesterek is. Kiváltságlevelében Esztergom - a többi szabad királyi városunkhoz hasonlóan - a földesúri haszonvételek között megkapta, több más joggal együtt, az italmérés jogát is. Ettől kezdve a bormérés a városi lakosság egyik fő bevételi forrásának számított.147 148 A borbírák feladata volt a városi bor kezelése és a város tulajdonában lévő italmérésben a helyes mértékek alkalmazásának ellenőrzése. A hegymesterek a város határában elterülő szőlőhegyeket gondozták, minden ezzel kapcsolatos kérdés vagy probléma az ő hatáskörükbe tartozott.14x Gyakran ugyanaz a személy töltötte be mindkét hivatalt. 1707-ben Heis András és Paullini Mihály volt mind a hegymester, mind a borbíró.149 Később is gyakran előfordult, hogy ugyanaz a személy több feladatot is ellátott, az 1710-es évek végétől pedig nem hallunk többet borbírókról, feladatukat vagy a hegymesterek vagy a kamarás vette át. A város közbiztonságára és a tanács határozatainak végrehajtására a kapitány és a felügyelete alá beosztott hivatalviselők ügyeltek. Ezt a tisztséget 1706 után Hitter János Szilveszter töltötte be. 1712-től kezdve a városi kapitányt a külső tanács választotta, a Rákóczi-szabadságharc ideje alatt azonban, úgy tűnik, a várparancsnok nevezte ki. így bár Kucklánder a város tanácsosi posztjára nem tartotta alkalmasnak Hittert, kapitányi megbízását 1710-ben is meghosszabbította.150 Hitter alkalmazkodásra képtelen személyisége azonban oda vezetett, hogy összetűzésbe került legközelebbi beosztottjával, Barak Gergely városi őrmesterrel. Ennek következményeként Hitter lemondott posztjáról, helyére Szűcs Gergelyt választották meg.151 Az őrmestert a kapitány utasításának végrehajtásában a hajdúk segítették. Számuk nem volt állandó. 1710 folyamán alkalmazták Szűcs Istókot városi hajdúnak,152 * majd szeptemberben újabb két személy félfogadására került sor. Gál István és Tóth Márton munkájukért ugyanúgy negyven forintot kaptak egy évre, mint társaik.15j Az év végén összesen már kilenc hajdú felügyelt a város közbiztonságára.154 A kapitány, az őrmester és a hajdúk mellett a fertálymesterek is láttak el köz- biztonsággal kapcsolatos feladatokat. Az intézmény elnevezése és eredete német gyökerekre vezethető vissza, és a 18. századtól kezdve terjedt el Magyarorszá147 Csizmadia: i. m. 57. o. 148 Észt. reg. 1. 12. sz. 144 Reg. 1701-1710., 84., 103. sz. 150 Reg. 1701-1710., 372. sz. 151 Reg. 1701-1710., 422., 465. sz. 152 Reg. 1701-1710., 371. sz. 151 Reg. 1701-1710., 427. sz. 154 Reg. 1701-1710.. 455. sz. A hajdúk név szerint: Gál István, Tóth Márton, Molnár Márton, Megy Márton, Retek István, Csákvári Pál, Takács István, Vincze Pál, Kárász János. 88
