Várospolitika és közigazgatás - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 21. (Esztergom, 2011)
VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZIGAZGATÁS - Tóth Krisztina: Esztergom város hivatalviselői 1683–1711
lékot halmozott fel.69 A közbiztonságért a városi kapitány felelt; Takács János70 és Pathó János 1 után 1701-ben Elek Istvánt választották erre a posztra.7“ Az 1703-ban kezdődő, II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc jelentős változásokat hozott a város életében. A dunai átkelőhely miatt kezdettől fogva fontos szerepet játszó Esztergom vára 1706-ban került a kurucok kezére. Bár a hadműveleteket Rákóczi maga irányította, csak több hónapos ostrom után, szeptember 17-én nyitotta meg kapuit a vár.73 A királyi város lakosságának nagy része a kurucok oldalára állt. Ezt bizonyítja, hogy miután néhány hét után, október 11-én újra a labancok kezére került Esztergom, szinte a teljes magyar lakosság elmenekült a városból.74 Bár 1707-ben többen visszatértek,75 a magyar lakosság sokáig nem nyerte vissza vezető szerepét a városban. A vár ideiglenes parancsnoka Bruckenthall András György lett, aki alig egy héttel Esztergom visszafoglalása után, 1706. október 20-án a királyi város élére Szilcz Pál Jánost nevezte ki.76 Szilcz már korábban is a városban élt, 1702-ben adószedőként tűnt fel.77 Neve alapján német származású volt, felesége, Spanyor Katalin rokonai Horvátországban éltek.78 Foglalkozása bognár volt, de tanult ember lehetett, mert a jegyzői hivatalt is ellátta szükség esetén.79 A bírói jövedelme egy évre 25 forint, öt akó bor és egy font hús volt.80 A vár katonai vezetésével a viszonya nem mindig volt felhőtlen, ennek oka pedig az volt, hogy ha a helyzet úgy kívánta, a város érdekeit képviselte a Habsburg-katonasággal szemben. 1707-ben például egy adósság behajtása miatt került kellemetlen helyzetbe, így három napot a várbörtönben kellett töltenie.81 Mindemellett nem lehet véletlen, hogy a város török kor utáni történetében ő volt az egyetlen bíró - az első bírót, Svár Jánost nem számolva -, akit nem a közösség választott, hanem felső utasításra került a bírói székbe. A Habsburg katonai vezetés bizalma kitartott mellette 1708-ban is, amikor a város Szűcs Gergellyel és Erdős Istvánnal együtt országgyűlési követnek választotta. Bruckenthall parancsnok néhány német polgárral tiltakozott Erdős és Szűcs _______________________________________ESZTERGOM VÁROS HIVATALVISELŐI 1683-1711 6 9 Észt. reg. I. 741. sz. 7,1 Vm. reg. 1. 124. sz. 71 Villányi: i. m. 29. o. 72 Reg. 1701-1710., 11. sz. 7 Villányi: i. m. 198. o. 74 Villányi: i. m. 205-206. o. 75 Reg. 1701-1710., 86. sz. 76 Reg. 1701-1710., 48. sz. 77 Reg. 1701-1710., 47. sz. 78 Észt. reg. VI. 241. sz. 79 Reg. 1701-1710., 201. sz. 80 Reg. 1701-1710., 78. sz. 81 Reg. 1701-1710., 118. sz. 81
