Várospolitika és közigazgatás - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 21. (Esztergom, 2011)
VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZIGAZGATÁS - Tóth Krisztina: Esztergom város hivatalviselői 1683–1711
TÓTH KRISZTINA megválasztása ellen, Szilcz személye azonban megfelelt neki.82 Szilcz 1709-ben és 1710-ben is képviselte a várost országgyűlési követként,83 és igyekezett feladatát jól végrehajtani. 1708-ban a várossal kapcsolatos okiratokat váltott ki egy ferences tábori paptól az országgyűlés ideje alatt Pozsonyban, amelyek között volt a királyi város Kovácsira vonatkozó igényeit bizonyító irat, valamint Sinka György volt bíró számadása.84 Valószínűleg a Habsburgokhoz való lojalitásának köszönheti, hogy 1712-ben nemesi kiváltságot szerzett,85 és vagyonát is szépen gyarapíthatta: 1707 januárjában megkapta a kurucokkal elmenekült Novák István szőlőjét.86 Hatalma és befolyása a városban megfellebbezhetetlen volt. Bár 1708-ban új bírót választottak helyette, az a hír járta a polgárok között, hogy orránál fogva vezeti a városi elöljárókat, és a város ellen dolgozik.87 1715-ben pedig, amikor a városi tanács arra kérte fel, hogy írja össze, milyen károkat szenvedett a város a Rákóczi-szabadság- harc alatt, inkább nem jelent meg a tanácsüléseken, hogy ne kelljen végrehajtani a feladatot. Miután kötelezték a megjelenésre és a feladat végrehajtására, kifakadt: „Eb volt a tüzes Lölkök, magok közöt van az, a ki mindent ki mond. ” így egy időre kizárták a szenátusból, de az összeírásra végül nem került sor.88 Mivel több alkalommal volt bíró, a városi pénzekkel is saját belátása szerint gazdálkodott. 1712-ben a budai kamarai felügyelő, Zennegh Kristóf György azzal vádolta meg, hogy bécsi és pozsonyi magánútjait a város költségén rendezi.89 A bíróságai idején beszedett bírságok felhasználásával sem tudott elszámolni.90 Mindezek ellenére 1733 tavaszán köztiszteletben álló személyként halt meg.91 Öt fia közül József, a váci uradalom számtartójaként kezdte pályafutatását, majd Esztergomba visszaköltözve szenátor, később bíró lett.92 Bár Esztergom városa a török utáni újjátelepítésétől kezdve szabad királyi városként működött, és 1703-ban Buda, Pest és Székesfehérvárral együtt Lipót csá84 Reg. 1701-1710., 119-121. sz. 83 Reg. 1701-1710., 170., 288., 325. sz. 84 Reg. 1701-1710., 411. sz. 85 MOL, A 57 (Magyar Kancelláriai Levéltár) Libri regii 29. köt. 540. o. 86 Reg. 1701-1710., 71. sz. 87 Reg. 1701-1710., 335. sz. 88 Észt. reg. 1. 1013. sz. 89 Észt. reg. 1. 81. sz. 90 Észt. reg. 111. 978., 1135. sz., IV. 107., 122., 181., 325., 335., 344., 418., 553., 830., 893., 1280. sz. Szilcz Pál János 1706-1708 után a következő időszakokban volt bíró: 1711-1712; 1716-1722; 1728-1732. 91 1733 februárjában még részt vesz az üléseken (Észt. reg. V. 2169. sz.), márciusban már nincs jelen, áprilisban pedig már „néhaiként” szerepel. (Észt. reg. V. 2219. sz.) 9" Észt. reg. V. 383. sz. Szilcz József Antal 1739 és 1758 között volt szenátor, 1751 és 1755 között pedig Esztergom város bírója. 82
