Várospolitika és közigazgatás - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 21. (Esztergom, 2011)
VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZIGAZGATÁS - D. Szakács Anita: Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyve az 1700-as évek elejéről
D. SZAKÁCS ANITA A város önállóságának, az önkormányzatiság kialakításának fontos mérföldköve volt Esztergom szabad királyi városi rangra emelése. Esztergom Pesttel, Budával, Székesfehérvárral együtt, bár eredménytelenül, már az 1680-as évek végén, az 1690-es évek elején szorgalmazta régi kiváltságai elismerését. Esztergom 1703- ban a kiváltságok visszaszerzéséért folytatott küzdelmében - köszönhetően a város anyagi áldozatvállalásának és a Rákóczi szabadságharcnak - sikert könyvelhetett el magának. Az 1703. október 23-án kiállított Diploma Leopolclinumban az uralkodó (I. Lipót, 1657-1705) megerősítette Esztergom régebbi kiváltságait, 1704 elején pedig a négy várost jogaikba kívánta visszahelyezni, amire azonban nem került sor. A Budai Kamarai Adminisztráció továbbra is a maga ellenőrzése alatt igyekezett tartani a városi joghatóság minél nagyobb területét.2 Esztergom régi kiváltságait 1708. február 18-án nyerte vissza I. Józseftől (1705-1711). A kiváltságlevelet 1709. augusztus 13-án, a városházán, a polgárság egyetemének a jelenlétében ünnepélyesen kihirdették.3 A kiváltságlevél szentesítette mindazokat a jogokat, amelyeket az újjáalakult város 1683 óta lényegében már gyakorolt. A külső és belső tanács egyhangúlag elfogadta, hogy a városi privilégiumokra felvett kölcsön ellen- tételezésére minden háztelek után négy forintot vessenek ki, a vagyonosabb lakosok pedig két forintot, míg a szegényebbek egy forintot fizessenek.4 1710. november 16-án a vármegye is kihirdette a város kiváltságlevelét,5 majd 1715-ben azt az országgyűlés is megerősítette. A privilégium a város számára teljes körű közigazgatási, polgári és büntetőügyi joghatóságot biztosított. A város ügyeit a belső és a külső tanács vezette. A város élén a bíró állt. Választására a régi jogszokás szerint a város színe előtt, a kamarai adminisztráció képviselőjének jelenlétében került sor. A tisztségviselőket, a belső tanács tagjait, évenként választották újra. Az 1710. június 2-án megtartott választások alkalmával Viechter János Ignác kamarai tanácsos,6 választási biztos, megerősítette Köstner János Henriket a városbírói tisztségében, mert I. József pa2 A visszafoglaló háborúk korának Esztergomjáról a korábbi szakirodalom: Hegedűs Raymund: Fejezetek Esztergom történetéből 1683—1705. In Esztergom Évlapjai 1988, 172-201. o. 3 Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára, Esztergom Város Levéltára, Esztergom város tanácsülési jegyzőkönyvei, 2. kötet. A továbbiakban a német nyelvű forrásnak a szerző által elkészített regesztáira történik a hivatkozás, mely esetben a római szám a kötetszámot, az arab szám a magyar nyelvű regeszta számát jelzi. Lásd Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyveinek regesztái, 1701-1710, II. Nr. 62. A tárgyidőszak kézikönyve Villányi Szaniszló: Három évtized Esztergom-megye és város múltjából (1684-1714). Esztergom, 1892. 4 Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyveinek regesztái, 1701-1710, II. Nr. 67. 5 Uo. II. Nr. 145. 6 A Magyar Kamara (1696/1697-1720), majd a bécsi Udvari Kamara (1720—?) tanácsosa, erdélyi kamaraügyi igazgató (1723—1726). Viechter János Ignác báró hivatali pályaívére Fallenbüchl Zoltán: Állami (királyi és császári) tisztségviselők a 17. századi Magyarországon. Adattár. Budapest, 2002, 356. o. 96
