Várospolitika és közigazgatás - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 21. (Esztergom, 2011)

VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZIGAZGATÁS - D. Szakács Anita: Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyve az 1700-as évek elejéről

ESZTERGOM SZABAD KIRÁLYI VÁROS JEGYZŐKÖNYVE AZ 1700-AS ÉVEK ELEJÉRŐL

rancsára Esztergom városában a városbíró két éven keresztül töltötte be a hivatalát.7 8 Az általánosan elfogadott tizenkét tagú belső tanács mellett egy 40 tagból álló külső tanács működött. A külső és a belső tanács közös tanácskozásain az összes polgár megjelenhetett, bár szavazati joggal csak a tanácstagok rendelkeztek. Ilyenkor a polgárság egészét érintő ügyekben, mint az adókivetés, a kölcsönök felvétele, a porciók fizetésének ügyében születtek döntések. 1709-ben a külső és a belső tanács döntése értelmében a városi privilégiumokra felvett kölcsön törlesztésére a város minden házat négy forint adó megfizetésére kötelezett. A tehetős lakosoknak két forintot, míg a szegényeknek egy forintot kellett fizetniük.* 1710. május 8-án a városbíró házában megtartott közös tanácsülésen a belső és a külső tanács egyhangúlag elfogadta, hogy a porció törlesztésére minden ház egységesen öt forintot fizessen.9

A városi hivatalokba általában vagyonos polgárokat választottak, akik egzisztenciájuk révén nem szorultak a város fizetésére. Ugyanakkor a hivatali tevékenységük nyomán keletkezett jövedelmükben a szerény városi javadalmazás mellett fontos szerepet játszottak a természetbeni juttatások és a büntetéspénzek. Az 1707. május 2-án újraválasztott Szilcz János Pál városbíró egy évre 25 forintot, öt akó bort és egy font húst kapott.1" Az 1707-ben a jegyzői hivatalt ellátó Reilling János Mihály hatforintos éves javadalmazása mellett öt akó borban és Vz font húsban részesült.11 12 13 A tanács támogatása fejében 1701-ben és 1706-ban a város határában található szőlőket és szántókat a tanácstagok számára használatra átengedték.1“ A tanácsülési jegyzőkönyvek felvilágosítással szolgálnak a város alkalmazásában álló különféle hivatalnokokról, leírják azok hivatali teendőit, meghatározzák bérezésüket és beszámolnak számadási kötelezettségeikről. így a városbíró és a jegyző mellett a regeszták lapjain megjelenik a városi kamarás,1' valamint a fertálymesterek,14 hegymesterek,1* borbírák,16 szőlőőrök,17 a városi őrség parancsnoka,1* a vásárbíró,19 a városi szolga,2" a városi hajdú,21 a kapuírnok,22 a városi pásztor,23 a városi

7 Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyveinek regesztái, 1701-1710, II. Nr. 372.

8 Uo. II. Nr. 237.

9 Uo. 11. Nr. 342.

10 Uo. 11. Nr. 78.

11 Uo. 11. Nr. 79.

12 Uo. II. Nr. 35., 59.

13 Lásd Uo. 11. Nr. 148., 211., 421.

14 Lásd Uo. 11. Nr. 81., 148., 189., 349.

15 Lásd Uo. 11. Nr. 84., 148., 417., 418., 420.

16 Uo. II. Nr. 81., 137., 148., 299., 419.

17 Uo. II. Nr. 96., 221.

18 Uo. II. Nr. 352.

19 Uo. II. Nr. 87.

20 Uo. 11. Nr. 370.

97