Várospolitika és közigazgatás - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 21. (Esztergom, 2011)
VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZIGAZGATÁS - D. Szakács Anita: Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyve az 1700-as évek elejéről
D. Szakács Anita Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyve az 1700-as évek elejéről A szabad királyi városok, privilegizált mezővárosok kora újkori tanácsülési jegyzőkönyvei a várostörténet megkerülhetetlen forrástípusát jelentik. Esztergom szabad királyi város első fennmaradt tanácsülési jegyzőkönyve az 1701. évvel kezdődik. E kezdet mellett az első kötetben az 1702. évből csak töredék maradt fenn; konkrétan egy szövegtest került bejegyzésre. Sajnos a következő, 1703-1705 közötti esztendők jegyzőkönyvei hiányoznak. Esztergom város második tanácsülési jegyzőkönyve 1706 és 1710 közötti, német nyelvű bejegyzéseket tartalmaz, amelyek a török hódoltság alól felszabaduló város békésebb, építkező életébe, majd a kuruc háború pillanataiba - kiváltképpen annak a várost súlyosan megterhelő hadi, gazdasági következményeibe - engednek bepillantást. A mai Esztergom az egykori szabad királyi város mellett az esztergomi érsek tulajdonát képező Vízivárost, Szentgyörgymezöt és a várat, valamint a káptalan földesurasága alá tartozó Szenttamás mezővárost foglalta magába. Esztergom szabad királyi város lakosságát a török hódoltság viszontagságai megtizedelték. Lakossága a 17. század utolsó évtizedében a város területére beköltöző elszegényedett nemességgel, az őrségbeli német és magyar katonasággal, a szomszéd településekről a városba szökött jobbágyokkal, a betelepülő magyar és német iparosokkal szinte teljesen kicserélődött. Az Udvari Kamara 1685. október 3-i előterjesztése értelmében Esztergomban kamarai gazdálkodást vezettek be. Ez a döntés kihatással volt a város gazdasági irányítására. Az így hozott rendelkezések a polgári élet különböző területeit érintették; többek között a bormérés, a mészárszék jogát, az adószedést, valamint az elhagyott területek használatának a kérdéskörét is újonnan szabályozták, és ennek keretében történt meg a harmincadhivatal felállítása is.1 1 Az egykori kamarai szervezetről, igazgatásról Nagy István: A Magyar Kamara 1686-1848. Budapest. 1971, 17-73. o. 95
