Várospolitika és közigazgatás - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 21. (Esztergom, 2011)
VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZIGAZGATÁS - Kenyeres István: Buda, Pest, Esztergom és Székesfehérvár szabad királyi városi címének visszaszerzése
BUDA, PEST, ESZTERGOM ÉS SZÉKESFEHÉRVÁR SZABAD KIRÁLYI VÁROSI CÍMÉNEK... te. alapján, amely kimondta, hogy Szapolyai János valamennyi adománya érvényét veszti, elutasította. Budát azonban ténylegesen nem a Szapolyai-adomány miatt utasították el. Ugyanis 1700-ban sikerült elérniük, hogy a Királyi Könyvekből másolják ki részükre I. Ferdinánd 1528. évi privilégiumlevelét a IV. Béla-féle 1244. évi alapprivilégium megerősítéséről. Az is érdekes, hogy Bécsben tudtak egy olyan oklevélről, amelyről a budaiak ekkor még nem: mégpedig I. Ferdinánd 1540. november 11 -i kiváltságleveléről, amelyben megerősítette Szapolyai valamennyi, Budának adott privilégiumát. Ugyanezt az oklevelet Ferdinánd már Buda eleste után, 1541. október 2-án újfent kiadta. Igaz, ezek az oklevelek soha nem kerültek átadásra a városnak, és nem is másolták be a Királyi Könyvekbe. (Mégis, érdekes módon, az 1540. évi ránk maradt, a 18. század végén kapta meg a város, és ma is Budapest Főváros Levéltárának őrizetében van.)18 Esztergom Esztergomnak 1693-ban sikerült 1. Lipóttól egy olyan értelmű parancslevelet kieszközölnie, hogy az esztergomi káptalan kerestesse elő levéltárából az Esztergom városát illető valamennyi kiváltságlevelet, határjárást, és adjon ezekről másolatot.19 Ezt a káptalan a királyi parancsra meg is tette. Sikerült előkeresnie, átírnia és hivatalos kiadmányba foglalnia egy olyan, 1466-ban Mátyás által kiadott oklevelet, amely három, 1. Károly által 1326-ban Esztergom részére kiadott privilégiumot foglalt magában. Ezek lényegében az Esztergom szabad királyi város határában fekvő Kovácsi falu adományozásáról szólnak, köztük a birtokba iktatásról és a részletes határjárásról.20 Az esztergomi káptalan által átírt, összesen négy középkori oklevelet tartalmazó kiadványt 1694. március 30-án kihirdették Esztergom vármegye közgyűlésén, ahol azonban az esztergomi érsek nevében Luby Imre ellentmondást jelentett be.21 22 Igaz, 1698-ban sikerült részben elismertetni Kovácsi területének használatát és részbeni tizedmentességét.2i Esztergomnak további okleveleket is sikerült előkerestetnie, köztük a IV. Béla által 1243-ban kiállított, Esztergom várost önkormányzati jogaiban megerősítő aranybulláját, illetve két, Mohács utáni királyi parancslevelet. Mindkettő nagyon érdekes: az első Rudolf császár 18 A fentiekre részletesen lásd Kenyeres: Buda és Pest... 168-172. o. |l> Erre lásd a következő jegyzetben idézett kancelláriai iratanyagot. 20 MÓL Magyar Kancellária Levéltára (a továbbiakban: MKL) A lü lnsinuata. Camerae. Aulicae. (A továbbiakban: A 10) 1703. Nr. 51., 25-31. o. 21 Uo. 32. o. Sajnos ebből az időszakból nem maradt fenn a vármegye jegyzőkönyve, a kihirdetésről a kancellárián fennmaradt feljegyzés alapján van csak tudomásunk. A fentebb említett IV. Béla által kiadott privilégiumot külön tanulmányban kívánom feldolgozni. 22 Lásd a 30. jegyzetet. 53
