Várospolitika és közigazgatás - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 21. (Esztergom, 2011)
VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZIGAZGATÁS - Kenyeres István: Buda, Pest, Esztergom és Székesfehérvár szabad királyi városi címének visszaszerzése
KENYERES ISTVÁN an a korszakban végig tartott bécsi ágenseket, míg Pest gyakran a budaiakat bízta meg ügyük képviseletével. A Buda által Bécsben fizetett ágensek az Udvari Kamara és a Magyar Kancellária személyzetéből kerültek ki; általában fogalmazók, vagy registratoroV. voltak, fizetésük 50 és 75 rajnai Ft között mozgott. Buda Pozsonyban is tartott ágenst, mivel itt székelt a Magyar Kamara. Azt is tudjuk, hogy Székesfehérvár is tartott ágenst Bécsben.16 (Az Esztergom által Bécsben fizetett ágensről csak 1710-től van tudomásunk.)17 A városok nem mulasztották el természetesen azt sem, hogy az ágenseken vagy követeiken keresztül különböző ajándékokkal és összegekkel igyekezzenek előremozdítani ügyüket a befolyásos döntéshozóknál. Kísérletek középkori privilégiumok elismertetésére Buda A legérdekesebb helyzetbe Buda került, mivel a budaiaknak egy eredeti, török uralom előtti királyi privilégiumot sikerült beszerezniük: 1692-ben ugyanis Szirmay István országbírói, majd később nádori ítélőmester átadta Buda városának Szapolyai (I.) János 1538. évi aranypecsétes kiváltságlevelét. A privilégium összesen tizenegy korábbi kiváltságlevél tartalmi és teljes átírását, illetve megerősítését foglalta magában, köztük a IV. Béla által kibocsátott, Buda legrégebbi kiváltságleveleként ismert, de tulajdonképpen Pestnek szóló 1244. évi aranybulla, illetve IV. (Kun) László 1276. évi oklevelének tartalmi átírását és megerősítését, továbbá Zsigmond király 1437. évi, Budának vámmentességet biztosító oklevelének teljes átírását. A Szapolyai által Budának adott hét privilégium átírását is tartalmazta, köztük birtokadományt Solymár várára, Kiskovácsi egész és Páty részbirtokára, valamint a polgárok nemesítésére vonatkozót. Budának minden pénzt megért ez az oklevél: házvételt ígértek Szirmaynak és azt, hogy a megvett házat újjáépítik, adómentessé teszik, majort, szőlőt, szántót adnak hozzá, és ha mindezt mégsem adnák meg, akkor ezer Ft bírság kifizetését vállalták. Ezzel az oklevéllel azonban hiába installáltak a budaiak 1693-ban majd 1694-ben, pedig ekkor még Esterházy nádor is támogatta kérelmüket. Ugyanis beadványukat az Udvari Kamara az 1527: VII. 16 1692-ben a város bécsi ágense Laczkó János, évi 100 Ft-os fizetéssel. Czakó: i. m. 11. o. (17. jegyz.). 17 Hochkoffler János György városi ágens említését lásd Szakács: i. m. nr. 315. (11. 84—85.) 1713-ban is még ő az ágens. Lásd Tóth Krisztina: Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyveinek re- gesztái, 1712-1715. Esztergom, 2003, nr. 559. (112.) 52
