Várospolitika és közigazgatás - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 21. (Esztergom, 2011)
VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZIGAZGATÁS - H. Németh István: Régi-új szabad királyi városok: várospolitika az újszerzeményi területeken a 17–18. század fordulóján
H. NÉMETH ISTVÁN volt - e települések önkormányzatát és annak jogait, bevételeit is elsődlegesen a katonaság igényei befolyásolták.2 Úgy véljük, hogy e rövid áttekintéssel, az analógiák révén, részben pótolhatjuk az Esztergomra vonatkozó hiányzó forrásokat, és bemutathatjuk a város kora újkori történetének e korai szakaszát. Az általános jellemzés mellett azonban igyekeztünk olyan, Esztergomra vonatkozó forrásokat is fellelni, amelyek arra mutatnak rá, hogy az analógiák helyesek, és azok alapján joggal következtethetünk e konkrét példára. Mielőtt rátérnénk a magyarországi kamarai városigazgatás e speciális korszakára, szeretnénk bemutatni, hogy Európában milyen jellemzői voltak a városokkal szembeni politikának, azon belül pedig kiemelten a Habsburg Birodalom osztrák tartományaiban milyen várospolitikai jellemzők határozták meg az állam és a városok önkormányzatának viszonyát. Európai tendenciák A kora újkori városok (és államok) egyik alapvető, Európa-szerte tapasztalható jellemzője az állam megerősödése, az államigazgatás hatáskörének kiterjesztése, mind nagyobb mértékű beavatkozása. Az állam megerősödésének lehetünk tanúi szinte minden téren: a kora újkori modem hadsereg és a hadügy irányítása, fejlesztése és finanszírozása immáron nem a hűbéri hálózattól függő ügy volt. Az állami feladattá váló hadügy, annak finanszírozása, az ezzel, valamint a hatalom újszerű gyakorlásával összefüggésben az államhatalom más területein (adóigazgatás, bíráskodási gyakorlat, az egyes közigazgatási egységekhez kötött feladatok stb.) tapasztalható központosodás, a kereskedelem irányítása mind az abszolút uralkodó fennhatósága alatt kiépült, annak legitimációjával megerősített államigazgatás feladatává vált.3 2 Újabban Oross András: Végvárakból kaszárnyák. A Budai Kamarai Adminisztráció szerepe Magyarország új katonai berendezkedésében a 17-18. század fordulóján. Századok 140. (2006) 6. sz. 1441-1473. o.; Oross András: Die fúr Ungarn zuständigen Kammern und die Kriegsfinanzierung der Habsburgermonarchie an der Wende vom 17. zum 18. Jahrhundert Kriegführung und Staats- fmanzen. ln Die Habsburgermonarchie und das Heilige Römische Reich vom Dreißigjährigen Krieg bis zum Ende des habsburgischen Kaisertums 1740. Hg.: Peter Rauscher. Münster, 2010, /Geschichte in der Epoche Karls V.. Band 10./, 297-310. o. 3 Asch, Ronald G. von - Duchhardt, Heinz: Die Geburt des „Abolutismus” im 17. Jahrhundert. Epochenwende der europäischen Geschichte oder optische Täuschung, ln Der Absolutismus - ein Mythos? Strukturwandel monarchischer Herrschaft in West- und Mitteleuropa (ca. 1550-1700). Szerk.: Asch, Ronald G. von - Duchhardt, Heinz. Köln—Weimar-Wien, 1996, /Münsterische historische Forschungen 9./, 3-24. o.; Asch, Ronald G.: Kriegsfinanzierung, Staatsbildung und ständische Ordnung im Westeuropa im 17. und 18. Jahrhundert. Historisches Zeitschrift 268. (1999) 12
