Várospolitika és közigazgatás - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 21. (Esztergom, 2011)
VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZIGAZGATÁS - H. Németh István: Régi-új szabad királyi városok: várospolitika az újszerzeményi területeken a 17–18. század fordulóján
RÉGI-ÚJ SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK: VÁROSPOLITIKA AZ ÚJSZERZEMÉNY1... A városok rendi alapokon álló önkormányzata e jelenségek következtében fontos változásokon ment keresztül. A jelenséggel a Magyar Királyság szabad királyi városaiban a 17. század végén, a többi államhoz képest nagy fáziskéséssel találkozunk. Az ekkor életbe léptetett várospolitikai intézkedések az osztrák tartományokban, de tágabban értelmezve a Német-római Birodalom más tartományaiban, illetve az európai államokban ugyanis már nem voltak ismeretlenek. Miután a városok a rendi Európa szinte összes államában (eleinte az itáliai államok, később a holland tartományok kivételt képeztek ez alól) az uralkodótól sokkal inkább függő helyzetben voltak, mint a többi rend, ezért ezek az intézkedések eleinte őket érintették leginkább. A Német-római Birodalom tartományi városai kapcsán a szakirodalom a 17. századot tekintve kifejezetten azok állami bürokratizálásáról, a városok állami közigazgatásba való betagozódásáról, kissé szélsőségesen fogalmazva: a városok „államosításáról” beszél.4 A porosz állam városainak irányítása kapcsán a 18. század első negyedében már erősen központosított, nem önkormányzati, hanem állami irányítású várospolitikával szembesülünk. E porosz városokban az 1721-ben bevezetett szabályozás a város tisztviselőit állami hivatalnokokká tette, akik kinevezés és nem választás útján váltak a városok vezetőivé.5 Az elit kiválasztása így teljes egészében az uralkodó központi államapparátusán múlott. A Francia Királyság városaiban hasonló jelenségekre figyelhetünk fel, hiszen a 17. századra a városi vezetők már leginkább az államigazgatás résztvevőiként, és nem a városok szabadon választott tisztségviselőiként jelentek meg.6 635-671. o.; Duchhardt, Heinz: Absolutismus - Abschied von einem Epochenbegriff? Historisches Zeitschrift 258. (1994) 113-122. o.; Heinrich, Gerd: Staatsaufsicht und Stadtfreiheit in Brandenburg-Preußen unter dem Absolutismus (1660-1806). ln Die Städte Mitteleuropas im 17. und 18. Jahrhundert. Szerk.: Rausch, Wilhelm. Linz/Donau, 1981, 155-172. o.; Henshall, Nicholas: The Myth of Absolutismus: Change and Continuity in Early Modern European Monarchy. London, 1992; Vierhaus, Rudolf: Deutschland im Zeitalter des Absolutismus (1648-1763). Göttingen, 1978; Hanschmidt, Alwin: Zur Annenpolizci und Armenversorgung in der Stadt Münster im 17. Jahrhundert, ln Städtisches Gesundheits- und Fürsorgewesen vor 1800. Szerk.: Johanck, Peter. Köln [u.a.], 2000, /Städteforschung A/50./, 225-241. o. 4 A városok „államosításáról” Blaschke, Karlheinz: Dorfgemeinde und Stadtgemeinde in Sachsen zwischen 1300 und 1800. ln Landgemeinde und Stadtgemeinde in Mitteleuropa. Ein struktureller Vergleich. Hrsg.: Blickle, Peter. München, 1991, /Historische Zeitschrift Beihefte NF 13./, 119- 143., 139-140. o.; Hubatsch, Walther: Ziele und Maßnahmen landesherrlicher Politik im Absolutismus gegenüber den Städten aus der Sicht des Vcrwaltungshistorikcrs. ln Städtewesen und Merkantilismus in Mitteleuropa. Hrsg.: Press, Volker. Köln-Wien, 1983, 30-44. o.; Rügge, Nicolas: Im Dienst von Stadt und Staat. Der Rat der Stadt Herford und die preußische Zentralverwaltung im 18. Jahrhundert. Göttingen, 2000, /Bürgertum 15./. 5 Rügge: i. m. 39-108. o. 6 Összefoglalóan lásd H. Németh István: Várospolitika és gazdaságpolitika a 16-17. századi Magyarországon. A felső-magyarországi városszövetség. Budapest, 2004, 1. kötet, 45—70. o.; Tilly, Charles: Entaglements of European Cities and States, Cities and the Rise of States in Europe, a.d. 13
