Várospolitika és közigazgatás - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 21. (Esztergom, 2011)
VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZIGAZGATÁS - D. Szakács Anita: Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyve az 1700-as évek elejéről
D. SZAKÁCS ANITA tak a 18. század eleji Magyarországon. A Rákóczi Ferenc által vezetett szabadság- harc Esztergom vármegyében és a város környékén is jelentős támogatást kapott. A kuruc felkelés egyik vezéralakja, Bottyán János is sok szállal kötődött Esztergomhoz; városi tulajdonáról, azok sorsáról többször említést tesznek a jegyzőkönyvi bejegyzések. Bottyán 1640 táján Esztergom környékén született, katonai sikereinek köszönhetően a huszár ezredesi rangig vitte. Hűsége jutalmául I. Lipót az arany hadiéremmel is kitüntette. A katonai sikerek mellett vagyonát a marhakereskedelemmel alapozta meg. 1704-ben Bottyánt titkos összeesküvéssel vádolták meg Rákóczi kapcsán, 1704. április 18-án pedig elfogták és börtönbe vetették. Bottyán János ezt követően csatlakozott II. Rákóczi Ferenchez. Az említett kuruc-szimpátia terjedését jól érzékelteti Palkovics Ferenc esztergomi aljegyző jelentése, mely szerint 1704-ben, a kurucok sikeres előrenyomulásának köszönhetően, már csak 11 község tartozott a vármegye joghatóságához, a többi a kurucoknak hódolt.52 1705- ben Bottyán többször betört Esztergom városába, felégetve azt. 1705. augusztus 12-én Rákóczi is rohamot rendelt el Esztergom ellen, a császáriak végül szeptember 17-én adták fel a várat. A kurucok a várat a császáriak ellentámadása miatt azonban nem sokáig tudták tartani, október 12-én a vár elhagyására kényszerültek. A kurucok és a város lakossága között többször került atrocitásra sor, így pl. 1706. október 26-án Koch Pált hét kuruc kirabolta és meggyilkolta.53 Az elrabolt tulajdonról az özvegy felvallása szerint részletes jegyzék készült.54 A tanács a gyilkosok tulajdonát felbecsülte, és az özvegynek kártérítésül átadta.55 A kuruc érzületü esztergomiak sorra hagyták el a várost és mentek át a kurucok táborába. 1706. október 24-én Bruckenthal András György, Esztergom várkapitánya a város lakossága előtt kihirdette I. József parancsát, amely szerint azok, akik a város lakói és polgárai közül 15 napon belül visszatérnek a városba, elhagyott javaikon túl az elvesztett jogaikat is visszakapják. Ezzel szemben mindazokat, akik a parancsnak nem tesznek eleget, és a lázadók mellett makacsul kitartanak, mind a vagyonuktól, mind a jogaiktól megfosztják.56 Minthogy azonban a 52 Villányi: i. m. 166. o. 53 Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyveinek regesztái, 1701-1710,11. Nr. 50. 54 Uo. II. Nr. 51. 55 Uo. II. Nr. 62. Bottyán János életútjára lásd az 1993. november 5-i „Bottyán-konferencia” előadásait, különösen R. Várkonyi Ágnes: Személyiség és történelem. Bottyán János döntései. In Évkönyv 1993-1994. Szerk.: Csombor Erzsébet. [Esztergom], 1994, Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára, 5-19. o.; Czigány István: Bottyán János katonai pályája. In Uo. 20- 29. o.; Bánkúti Imre: Bottyán János tevékenysége a Rákóczi-szabadságharc idején a Duna-Tisza közén. In Uo. 30-40. o.; Ortutay András: Bottyán és Esztergom. In Uo. 41-48. o.; Pálffy Géza: Bottyán János életpályájának néhány megoldatlan kérdéséhez. Limes. Komárom-Esztergom Megyei Tudományos Szemle 8. (1996) 1—2. sz. 93-116. o. 56 Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyveinek regesztái, 1701-1710, II. Nr. 53. 102
