Várospolitika és közigazgatás - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 21. (Esztergom, 2011)
VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZIGAZGATÁS - D. Szakács Anita: Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyve az 1700-as évek elejéről
ESZTERGOM SZABAD KTRÁEY1 VÁROS JEGYZŐKÖNYVE AZ 1700-AS ÉVEK ELEJÉRŐL megjelölt határidőig kevesen éltek az uralkodó kegyelmével, a Budai Kamarai Adminisztráció 1706. december 4-én kelt leirata szerint a hűtlenségbe esett polgárok javait, a császári parancs meghozataláig, a város császárhű polgárai és lakosai között fogja kiosztani. 1707. május 9-én a Budai Kamarai Adminisztráció felszólította Esztergom harmincadosát, Moger Györgyöt, hogy mivel az 1706. október 24- én kihirdetett parancs értelmében a kurucoktól visszatérő polgárokat és lakosokat az egykori várkapitány visszafogadta, Mogemek is azon kell munkálkodnia, hogy nevezettek jogos tulajdonaikat, azaz házaikat és telkeiket visszakapják. Emiatt, és a fent jelzett tulajdonváltozások okán ki kellett mondani: az eddigi használóikat a ráfordított költségeik és munkájuk fejében kártérítés illeti meg.57 58 1707. május 22- én mintegy 68, név szerint megemlített személy tért vissza a városba az ellenséges területekről. Ok az uralkodóhoz való hűségüket esküvel erősítették meg.5x Gróf Siegbert Heister az 1709. október 17-i tanácsülési bejegyzés szerint a vármegyéhez intézett parancsában kifejtette, hogy a Magyarországon kiterjedt és nagyméretű lázadás miatt mind az alacsony, mind a magas rangú személyek, az egyházi és a világi méltóságok jelentős kárt szenvedtek. Heister kijelentette: a lázadás előtti állapotokat származásra való tekintet nélkül vissza kell állítani, az addig használatba kapott ingatlanokat jogos tulajdonosaiknak vissza kell szolgáltatni, illetve a ráfordított költségeket meg kell téríteni az addigi használóknak.59 A testi és a halál- büntetés kilátásba helyezése mellett megtiltotta továbbá a kurucokkal való levelezést, érintkezést, vagy élelemmel való ellátásukat.60 * A háborús esztendők, a hadiállapot miatt a városra jelentős hadseregellátással kapcsolatos terhek nehezedtek. A portio, a beszállásolás, a közmunka, az ingyen fuvar, nagy megterhelést jelentettek mind a város egésze, mind pedig az egyes polgárok, lakosok számára. Mindezen terhek mellett, a bel- és közbiztonság megerősítésére, 1708. augusztus 7-én Kukländer várkapitány a várost tíz hajdú félfogadására kötelezte.61 A báró a végrehajtás keretében kierőszakolta a tíz hajdú félfogadását, majd ígéretet tett arra, hogy a hajdúk négy forintos járulékából a városnak csak két forintot kell fizetnie.62 Mint később kiderült, a beígért kétforintos zsoldot Kukländer csak egy hónapon keresztül biztosította. így a város kénytelen volt három hónapra 57 Uo. 11. Nr. 80., 91. 58 Uo. 11. Nr. 86. 59 Uo. 11. Nr. 256. 60 Uo. 11. Nr. 257. 61 Uo. 11. Nr. 139., 145. 62 Uo. 11. Nr. 146. 103
