Évkönyv 1995 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 3. (Esztergom, 1995)

Ortutay András: Virilisek Esztergom megyében

koldus, mint falvaink a maguk nemében. Polgárságunk tehetősebb része zsidó, másik része hivatalnok, cifra nyomorúságban, van aztán még egy fajtája a magyar polgárságnak: a városi hajdú vagy rendőr, s az éhenkórász kisiparos. Elen a magyar iparos típusával, a tatai, lévai, verebélyi, pápai, gyöngyösi csizmadiával. Van néhány városunk, amely emelkedik, iparvállalatok, kereskedelem, gyárak által, a többi nem emelkedik. Legföljebb föltöltődik a szemét és törmelék rakásaiból." 1909-ben a legtöbb adót fizető törvényhatósági bizottsági tagok száma 68 volt. Vaszary Kolos hercegprímás vezette a sort 102.000 korona kettősen számított adóalappal. Dr. Bródy Samu lapszerkesztő, bélai lakos követte 15276 koronával, míg a 8. helyen állt az első nem kétszeresen számított adóalapú zsidó, bátorkeszi nagybérlő majdnem 3.000 koronával. Az utolsó, 68. helyhez elég volt dr. Hulényi Győző kétszeresen számított 668 koronája. Az 1910-re Esztergom vármegye igazoló választmánya által összeállított névsort sok támadás érte. A közigazgatási bíróság elé is került két kérdésben. Egyrészt hogy a kanonokok adóalapját egységesen számolják, s mint testület szerepeljen az esztergomi székesfőkáptalan, vagy pedig, mint a végső döntés lehetővé tette, egyénenként is ott lehessenek a virilista listán. A másik támadás dr. Bródy Samu ellen antiszemita ízű támadás volt: hogy budapesti lakos lévén nem vesz részt a megye életében. Mindkét téma oly összetett, hogy ismertetésük önálló, külön előadást igényelne, nem ennek a kis korreferátumnak a részét. Az 1910-es törvényhatósági bizottság 68 tagjából 10 volt zsidó, tehát a választottak között a tényleges számarányuknál jóval többen voltak. Esztergom 15 választott törvényhatósági tagja közül dr. Áldory Mór orvos, dr. Wiblinger Ödön ügyvéd, s a város egyik legtisztább, legbecsületesebb embere, dr. Zwillinger Ferenc ügyvéd volt zsidó. A virilisták esetében nem kell feltennünk a kérdést, hogy mi volt az oka a zsidók túlreprezentáltságának. Itt csak az adó-főkönyveket kell kézbe venni. 33 esztergomi, 4-4 budapesti (közte Vaszary Kolost), bátorkeszi és párkányi lakost találunk a 68 virilista között. 2-2-en voltak más kereskedelmi és közigazgatási gócpontokból. A korábban említett hosszú pereskedés lehetővé tette, hogy a kanonok külön is tagjai lehettek a legtöbb adót fizetők körének. E szokatlan csoportosításban csak a kanonokok, plébánosok csoportja volt ennél nagyobb. Esztergomban 1912-ben a legtöbb adót a következők fizették: Vaszary Kolos; a Takarékpénztár, dr. Megyeri Krausz Izidor; az esztergomi székesfőkáptalan; Brucsi János szeszgyáros; Pleva Ferenc magánzó, bordélyház-tulajdonos; Boronkai Ignácné háztulajdonos, aki ügyvédjével képviseltette magát, hiszen mint nő nem vehetett részt a törvényhatósági bizottság ülésein; Erős Rezső ügyvéd; Mattyasovszky Kálmán, prímási gazdatiszt. Az I. világháború az adótételek növekedését hozta. Ennek kapcsán 1917-re Esztergomban előretört egy zsidó ügyvédcsoport. Csemoch János hercegprímást második papként dr. Valter Gyula címzetes püspök követte, a 40. helyen. Ez a városi adólista. A megyei virilista listán nem volt ilyen erős a változás. A zsidók száma 22-re nőtt a 68-ból. Olyan patinás nevekkel gazdagodott, mint Ullmann Adolf bélai földbirtokos. Az Esztergom vármegyei törvényhatósági bizottság esztergomi tagjainak száma 40-re nőtt, Párkány megerősítette a helyét, 5 virilistát adott Mint minden