Évkönyv 1995 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 3. (Esztergom, 1995)

Ortutay András: Virilisek Esztergom megyében

nem természetes, hanem valamely okból váratlanul bekövetkező szokatlan gazdasági, társadalmi változás, a világháború is felnagyította, eltorzította a mélyben zajló változásokat A régi, vegyesen feudális polgári-papi világ külsőleg változatlan keretei szétrobbani tűntek. Az egyszerűség kedvéért az izraelitának született, katolizált s egyházi karriert befutott személyektől eltekintünk vizsgálatunk során. Kiragadott, de jellemző adatokat sorolok fel, amikor összehasonlítjuk Esztergom megye legtöbb adót fizető törvényhatósági bizottsági tagjait 1910-ből és 1917-ból. 1910: első Vaszary Kolos hercegprímás, Budapest, 102.000 korona, kétszeresen számítva; második dr. Bródy Samu lapszerkesztő, Béla, 15.276 korona, harmadik Kobek Kornél földbirtokos, Bátorkeszi, 7.563 korona, negyedik Boronkai Jenő földbirtokos, Sárkányfalva, 5.724 korona, ötödik ifj. Lutzenbacher Pál földbirtokos, Muzsla, 4.554 korona. Tudjuk, hogy Lutzenbacher nem földbirtokosként kezdte pályafutását Hatodik Reviczky Károly földbirtokos, Pusztabikol, 4.470 korona, hetedik dr. Megyeri Krausz Izidor földbirtokos, korábban mint szeszgyáros szerepel, Kenyérmező, 4.110 korona, nyolcadik Boronkai Ignác kúriai bíró, Budapest, 3.277 korona, eddig mindenkinek kétszeresen volt számítva az adója. Most következik 9.-ként Stein Félix nagybérlő, Bátorkeszi, 2.932 korona, és a 10. Frey Ferenc bankár, Esztergom, 2.840 korona (az ő adója kétszeresen számíttatik, és a nem helybeliek számára ő német volt, az 1700-as évekből áttelepült német családnak a sarja.) 1917-ben első dr. Csemoch János hercegprímás, Esztergom, 83.312 korona, 2. Diamand Béla mészáros, Esztergom, 72.585 korona, az ő adója nem kétszer van számítva, tehát a tényleges adója jóval meghaladja a hercegprímásét, 3. Kaufmann Ferenc kantinos, Esztergom, 52.628 korona, 4. Herczeg Pálffy Miklós földbirtokos, Bátorkeszi, 20.255 korona, 5. ifj. Lutzenbacher Pál földbirtokos, 9.656 korona, 6. Ullmann Adolf, Béla, 7.363 korona, az ő adóját valamilyen ok miatt nem számolták kétszer, 7. Kálmán Ignác, a katonai kórház élelmezésvezetője, Esztergom, 4.485 korona, 8. dr. Rainer Lajos nagyprépost Esztergom, 4.289 korona, 9. Boronkai Jenő földbirtokos, Sárkányfalva, 3.888 korona, 10. dr. Valter Gyula főesperes, Esztergom, 3.791 korona. Diamant Béla, Kaufmann Ferenc és Kálmán Ignác 1910-ben az első kétszáz adózó közt nem szerepelt. 1917-ben Esztergomnak 18.000 lakosa volt, ebből izraelita vallású 7 %. Bátorkeszinek 2.250 lakosa volt, ebből izraelita vallású 5,63 %. Muzslának és Bélának, amely Béla egyik fúiája volt a muzslai katolikus plébániának, 3.798 lakosa volt, ebből az izraelita vallásúaknak aránya 8 ezrelék. Befejezésül nem szeretnék idézni Prohászka Ottokár leegyszerűsítő, és ezért igazságtalan: "Miért gazdag a zsidó és koldus a magyar?" című, 1901-ben, az Esztergomban megjelent vezércikkéből. Kutatásaink alapján úgy látjuk, hogy Esztergom megye esete igen sajátos, s a nagyobb összefoglalások helyett rengeteg apró munkára lenne szükség a valóság feltárására.