Évkönyv 1995 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 3. (Esztergom, 1995)

Gyüszi László, ifj. - Hunyadi Imre: A tata-tóvárosi zsidóság és a polgárosodás

működéséről és azt "minden tekintetben példányszerűnek" minősítette. 1861-ben került sor a régi zsinagóga átalakítására is. A terveket Wechselmann Ignác készítette, aki a pesti Dohány utcai templom kisebbített formája alapján oldotta meg feladatát, de a tatai zsinagógánál a tornyokat elhagyta. Valószínűleg a hitközségnek nem volt kellő anyagi háttere, de lehet, hogy különösebb elhatározásra sem jutottak a községi tagok. Az 1850-60-as években császári és miniszteri rendeletek szabályozták a magyar zsidók különféle polgári viszonyait Az abszolút hatalomnak a zsidóságra kiterjedő centralizációs politikája a gazdasági élet terén a zsidóság tevékenységi körének szélesítése irányában hatott. Egy 1851. évi kormányrendelet a zsidó tőkének a kereskedelem és az ipar területére való befektetését ösztönözte. Az 1850-es évek gyáralapításaiban a zsidó vállalkozók tevékenyen részt vettek. A reformkorban is termelő iparvállalatok közül a Fischer-féle (tatai) porcelángyár, valamint Goldberg óbudai textilgyára változatlanul működött. Az ipari vállalkozások jelentős része a mezőgazdasági termelésre épült Pld. zsidó vállalkozó (Steiner Éliás) hozta létre Tatán a cukorgyárat Míg egyfelől az osztrák abszolutizmus a gazdaság területén számos ponton szélesítette a zsidóság mozgásterét, másfelől tisztázatlanul hagyta jogállását, nem állapította meg az általa gyakorolt polgári, politikai jogok hatókörét. A hazai zsidóság helyzetének javulása a Habsburg Birodalom hatalmi pozíciójának meggyengülése következtében jött el. A politikai erjedés pedig új lendületet adott az emancipációs törekvéseknek. A hatalmi elnyomás ellen az 1861. évi és 1865. évi országgyűléseken emeltek szót a képviselők, s követelték a nemzet "adósságának" rendezését a zsidókkal szemben. Bár ezek az évek az ortodox-neológ szembenállás élesedésének jegyében teltek el a zsidó közösségen belül is. Az 1867. évi alkotmányos kormányzás helyreállítása után pedig sor került a régen várt emancipációs törvény meghozatalára. Ezt az 1867. évi XVII. tc-t mely "az izraeliták egyenjogúsításáról" szólt nagyon sokan bírálták, de legalább annyian dicsérték is. Egy azonban biztos: ez a pár soros törvény új fejezetet nyitott a hazai és természetesen a tatai zsidóság történetében is. A magyarországi zsidóság helyzetét a XIX. század második felétől a kibontakozó szabad versenybe való bekapcsolódás mértéke, a polgári szerkezet keretei közé történő beépülés lehetőségei határozták meg. A zsidóság szerepe a polgárosodás folyamatában Tatán és Tóvároson A magyar zsidóság teljes egyenjogúsítását az emancipációs törvény megalkotása jelentette. A törvény - évezredes megkülönböztetésnek vetve véget - a keresztényekkel egyenlő jogokat biztosított számukra is.