Évkönyv 1995 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 3. (Esztergom, 1995)
Gyüszi László, ifj. - Hunyadi Imre: A tata-tóvárosi zsidóság és a polgárosodás
A zsidó emancipáció történelmi gyökere az európai történelemben a reformáció megindította vallási türelmességből ered, s a felvilágosodás és a francia forradalom által hirdetett lelkiismereti szabadság, az általános szabadságeszmények elterjedésével vált európai normává. Az európai társadalom szekularizálódása - amely a polgári fejlődés velejárója volt - szintén elősegítette a zsidóságnak, mint számkivetett felekezetnek az egyenjogúsítását A feudális társadalomban a zsidó mindvégig kirekesztett elem volt. Kirekesztettségének oka a vallási alapú előítélet, amely a - vulgárisan - "istengyilkosokat" tulajdonképpen a társadalmon kívül helyezte. így az akkori társadalom alapvető tulajdonformájából, a földtulajdonból, melyhez a hatalomgyakorlás kötődött természetesen szintén nem részesedhettek. Ez volt az oka annak, hogy a zsidóság a gazdasági élet terén az őt körülvevő keresztény világ által átengedett illetve fel nem ismert gazdálkodási, megélhetési területeket lehetőségeket foglalta el. Ezek a kereskedelem, hitelélet, általában a pénzzel kapcsolatos, a keresztények által erkölcsileg is sokáig lenézett foglalkozási ágak voltak. Ez a sajátosság a magyar viszonyok közepette rendkívüli lehetőségeket teremtett a zsidóságnak az emancipáció beköszöntével a gazdaság élet terén. 1867-ig az osztrák-német tőke beáramlása jelentette a lassú magyarországi polgárosodás hátterét A kiegyezés után a magyar társadalomnak fel kellett mutatnia egy olyan tényezőt amely ezt a szerepet átveszi. Jelentős magyar polgárság hiányában a feladat a nemességre vagy a parasztságra, mint meghatározó népelemre kellett volna hogy maradjon. Végül is a zsidóság élt a legjobban - számarányához mérten kiemelkedően nagy arányban - ezzel a lehetőséggel. Az emancipációval együtt járt a zsidóság asszimilációja. Az egyenjogúsítás olyan társadalmi körülményeket teremtett számukra, amelyek előrelendítették beolvadásukat a magyarságba. A legmagasabb - politikai - szintű nyitottság bizakodóvá tette a hazai zsidóságot, melynek nagy része élni kívánt a lehetőséggel. Az emancipációhoz való viszonyuk miatt 1868-ban két táborra szakadt a hazai zsidóság. A neológ szárny az asszimilációt, a megkülönböztető szokások elvetését szorgalmazta, így próbálva csökkenteni különállását Ezzel szemben az ortodox szárny továbbra is ragaszkodott a régi szokásokhoz, külsőségekhez, elzárkózást hirdetve elvetette a nemzetbe való integrálódást A tata tóvárosi zsidóság követve a hazai zsidóság kétharmadát, a neológokhoz csatlakozott Ezzel kinyüvánította elkötelezettségét a haladó, asszimilálódni kívánók pártjához. Az 1880-as évek elején azonban országszerte antiszemita atrocitások zavarták meg a nekiinduló asszimilációt. Tata-Tóvárpson ismeretlenek betörték a zsinagóga ablakait és falait uszító feliratokkal - pl. "Űzd a zsidótl" - firkálták össze. Mi okozhatta alig néhány évvel az emancipációs törvény adta egyenlővé válás lehetősége, az asszimiláció előtti szabad út megnyitása után a zsidóellenesség fellobbanását? Itt újra utalnunk kell néhány fentebb - más Összefüggésben - részletezett történeti aspektusra.
