Évkönyv 1995 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 3. (Esztergom, 1995)

Gyüszi László, ifj. - Hunyadi Imre: A tata-tóvárosi zsidóság és a polgárosodás

Gyuszi László, ifj. - Hunyadi Imre * A tata-tóvárosi zsidóság és a polgárosodás A tata-tóvárosi zsidóság történetének rövid áttekintése a XIX. század közepéig A tanulmány rövid bevezető részében szeretnénk a tata-tóvárosi zsidóság évszázados történetének kezdeteiről is szólni. Helyi viszonyokra is érvényesnek mondhatjuk Blau Lajos egyik megállapítását, mely tulajdonképpen a tanulmány bevezető gondolata is lehet egyben: "A zsidók története az egész világon játszik.... minden birodalomban és minden országban... A zsidók története nem szorítkozik őshazájukra, a szentföldre, egyidejűleg volt már országán kívül eső történetük, az ókori világbirodalmakban épp úgy, mint kisebb országokban és államokban. A zsidók tanúi voltak birodalmak és népek keletkezésének, felvirágzásának, hanyatlásának és eltűnésének..." Milyen szerepet is játszottak a zsidók Tata-Tóvároson az évszázadok során? A zsidók Magyarországon is már a honfoglalás időszakában megtalálhatók voltak a más népcsoportokkal együtt. Hazánkba is - az állam alapítását követően - leginkább a püspöki székhelyek kijelölt utcáiban, az ún. "zsidó utcák''-ban lakhattak. A későbbi időszakban - a zsidó privilégiumok értelmében - a korona tulajdonaivá és a kamara szolgáivá "avanzsáltak". Ez tulajdonképpen azt jelentette, hogy kisebb ügyekben a külön kijelölt és működő zsidó bíró mondott ítéletet. A nagyobb jelentőségű ügyekben pedig a királyhoz, vagy a királyi kancelláriához fordulhattak. Akadtak azonban olyan városok is hazánk területén, amelyek II. József uralkodásáig, sőt még későbbi időpontokig sem tűrtek meg falaik közt zsidókat. Tata is azon kevés települések közé tartozott, amelyekről hiteles adatok alapján a korszak és a népcsoport legkiválóbb tudósai is tudni vélik, hogy már a XIII. században, az Árpád-házi királyok alatt zsidók laktak és feltételezhetően saját hitközséget is alapítottak. "Sajátos, általunk nem ismert körülmények kedvezhettek a zsidók letelepedésének, mert Tata nem volt püspöki székhely és az akkori törvények szerint csak ilyenben telepedhettek meg zsidók. Lehet azonban, hogy ezen törvényt az apátsági székhelyekre is kiterjesztették és mint ilyenre, Tatára is alkalmazták." írja egyik taulmányában Goldberger Izidor. A zsidók korábbi időpontra tehető magyarországi - és így valószínűleg tatai megtelepedését támasztják alá Szabó István megállapítása is: "főként az első keresztes hadjárat után s a csehországi zsidók kiűzésekor vándoroltak be... A középkorban zsidó utcák vagy zsidó városrészek Budán, Esztergomban, Győrben, Nagyszombatban és Sopronban voltak, zsidók laktak még Nyitrán, Bazinban, Székesfehérváron, Tatán, Kismartonban, Kőszegen, Pesten és néhány kisebb helyen..."