Évkönyv 1995 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 3. (Esztergom, 1995)
Haraszti György: Zsidó mecenatúra Magyarországon a polgárosodás időszakában
de a táncosnőket is igen szerette és aktívan résztvett a balettkar irányításában. - Zsidó Lexikon, p. 271. 31. A sakk mint sajátos elmessport ugyancsak nem nélkülözi a zsidók részvételét Fleissig Sándor (1869, Budapest - 1939, Budapest) bankár, felsőházi tag, tbk. Az Angol-Magyar Bank vezérigazgatója volt a magyar sakkozás legfőbb és legáldozatkészebb mecénása, maga is lelkes amatőr, a Budapesti Sakk-kör elnöke. Fleissig a sakkélet fellendítését és propagandáját szolgálta az általa szervezett és szponzorált külföldi sakk-versenyek rendezésével is. Egyben a zene- és képzőművészetek hódolója és patrónusa. Kezdeményezésére létesült a budapesti csillagvizsgáló intézet a Svábhegyen. - Kempelen i. m. I. p. 47. és Radnóti i.m. p. 91. Fleissig több területen is megnyilvánuló mecénási tevékenysége másokra is jellemző, ez a tipikus. Érdekes módon egyébként az újkori magyar sakkélet kezdeteinél is egy zsidó ember áll. Vidor Zsigmond (1835, Nagykálló 1908, Budapest) 1871-1902 között a budapesti Zsidó Kórház, majd a Stefánia gyermekkórház szemészfőorvosa szervezete meg a Bach-korszakban a magyar sakkozókat s lakásán helyiséget adott nekik. A sakkozók ezidőtájt ugyanis nyilvános helyen nem játszhattak, mivel ezt politikai gyülekezésnek számított volna. - Kempelen i.m. I., II., p. 119 p. 126. és Zsidó Lexikon, p. 950. 32. Benedek István, Hetvenhét (Budapest Szenei Molnár Társaság, 1991), p. 110. 33. Litván József, ítéletidő (Budapest Tekintet Alapítvány, é.n.(1992)), p. 31. 34. Az első magyar olimpikon (1896), futball-játékos, stadionépítő, sportvezető stb. 35. Aschner Lipót (1872, Assakört - 1944, ?) az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. vezérigazgatója az Újpesti F.C. és az UTE elnöke, a gyár uszodájának és teniszpályájának építtetője, szociális létesítményeinek megteremtője. - Zsidó Lexikon, p. 62. 36. Brüll Alfréd (1876, Budapest -1944, Auschwitz) általános sportmecénás, filantróp, birkózóbajnok, a holocaust áldozata. Sportszeretete az MTK-ba vitte, melynek 1905-tŐl 35 éven keresztül nemzetközileg is elismert elnöke volt 1904-ben a Magyar Atléta Szövetség első alelnöke, két év múlva az Úszószövetség elnöke. 1908-ban a Tornász Szövetség alelnöke, utóbb a Magyar Birkózók Szövetsége elnöke. A legnagyobb támogatást egyesületének, az MTK-nak nyújtotta. Az MTK pálya építésekor 150.000 koronát bocsátott a klub rendelkezésére részvények ellenében. Később ezeket a részvényeket odaajándékozta az MTK-nak. - Zsidó Lexikon, p. 143. és Száz éves az MTK-VM sportklub (öá. Barcs Sándor) (Budapest 1988), passim. 37. Zeke Gyula "A nagyvárosi kultúra új formái és a zsidóság" in: Budapesti Negyed, II 1/2 (Budapest Budapest Főváros Levéltára kiadványa: 1995), pp. 95-96. 38. A magyarországi polgárság két másik meghatározó összetevője a lateiner magyar középosztály és a nemzetiségek, elsősorban a hazai németség, magyarosodó városi elemei. (A "zsidó" mecenatúráról, annak jelentőségéről mondottak mutatis mutandis rájuk is vonatkoznak.) Ez a heterogén polgárság a budapesti s ezáltal a magyarországi tömegkultúra megteremtője, hordozója s legfőbb fogyasztója. 39. Fenyő (Fleischmann) Miksa (1877, Mélykút - 1972, Bécs) 0citért) ügyvéd, irodalmár, a GYOSZ igazgatója, országgyűlési képviselő, egyike a magyar gyáripar vezető egyéniségeinek. A Nyugat alapítói és támogatói közé tartozott, ő volt az összekötő láncszem a folyóirat és a GYOSZ között - Kempelen i.m. ül., p. 58. és Zsidó Lexikon, p. 275. 40. Báró Kornfeld Móric (1882, Budapest - 1967, ?) Qtitért) nagyiparos, közgazdász. Műgyűjtőként és a keresztény-nemzeti izányzatú tudományos vállalkozások mecénásaként egyaránt jelentős szerepet játszott Ó alapította a pécsi diákmenzát apja emlékére (Kornfeld Zsigmond báró {1852, Jenikau - 1909, Budapest}) pedig a Magyar Tudományos Akadémián nagyobb alapítványt tett 1927-től a Felsőház tagja volt. - Zsidó Lexikon, p. 505. Irodalompártoló tevékenységéről lásd Radnóti József, Pesti pénzoligarchiák (Budapest 1929, p. 128.): "gr. Klebelsberg Kunó kultuszminiszter nemzetgyűlési nyilatkozata szerint "Kornfeld Móric báró az egyetlen férfiú, akinek a tárcájában mindég van egy pár száz millió korona a magyar kultúra céljaira." és Benedek (Ady..., pp. 255-256.) (1918 végén) "Adyék pénze megint elfogyott. Fenyő Miksa közvetítésével báró Kornfeld Mórictól kaptak 20.000 koronát, ami még a háborús pénzromlás idején is tekintélyes összeg, anyagi gondjukat megolja. Kornfeld bárós máskor is támogatta őket sőt alkalmilag a Nyugatot is átsegítette gazdasági mélypontján. Nem árt realizálni, hogy a szociális forradalom lelkes harcosai, ha megszorulnak a Ganz Villamossági Gyár igazgatójához, a finánctőke egyik vezéregyéniségéhez fordulnak támogatásért sohasem eredménytelenül."
