Évkönyv 1995 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 3. (Esztergom, 1995)

Haraszti György: Zsidó mecenatúra Magyarországon a polgárosodás időszakában

közművelődési célokra hagyományozott. Testvére, Wahrmann Sándor (1839, Pest - 1899, Budapest) is emberbaráti adományaival tette emlékezetessé nevét: végrendeletében kétszázezer koronát hagyott különböző jótékonysági egyesülteknek, hatszázezer koronát pedig zsidó gimnázium alapítására. Unokaöccse, Wahrmann Mór fia, Wahrmann Richárd nagy sportember volt, versenyistállót tartott fenn. - A Wahrmann okról lásd Kempelen i.m. I., pp., 139-141, Zsidó Lexikon, pp. 956-957 és Vörös Károly, "Wahrmann Mór • egy zsidó politikus a dualizmus korában" in: Budapesti Negyed, m/2 (Budapest: Budapest Főváros Levéltára kiadványa, 1995), pp. 22-30. 20. 1800 és 1918 között 338 zsidó (eredetű) család kapott Magyarországon nemességet, e családok férfitagjainak száma néhány ezerre rúgott. 28 család viselt bárói címet, 17 család lett a felsőház örökletes vagy személyre szőlő tagja, a valóságos belső titkos tanácsosok száma tíz volt - William O. McCagg Jr„ Jewish Nobles and Geniuses in Modern Hungary (New York: Columbia University Press, 1972.), pp.21-22. 21. A kortársak elmékezete szerint 'Tisza István Nemzeti Munkapár/-jának egyik nem megvetendő jövedelme a QÍmek, rangok, kitüntetések adományozása fejében befolyó tetemes summa volt Tisza párthívei... gyakorta szereztek és sűrűn kaptak nemesi címert bárói koronát, különböző királyi, udvari, belső titkos tanácsosi rangokat, és mindennek a gyönyörűségnek - ára volt Nem is szabott ár, hanem - kit hogy lehetett megvágni.... A beavatottak szerint az egyik ismert budapesti financmágnás: Kohner Vilmos bankelnök is százezer korona körüli összeget fizetett be a pártkasszába a hétágú koronáért, amelyet Tisza István támogatásával I. Ferenc József császári és királyi őfelsége - mint a hivatalos lapban állott - "nevezettnek értékes pénzügyi tevékenységéért díjmentesen adományozott." - Békés István, Új magyar anekdotakincs. A századfordulótól a felszabadulásig (Budapest Gondolat Kiadó, 1962), i.m„ pp. 34-3522. Egy korai eset: az óbudai textilgyáros Goldberger-család tagjai 1867-ben budai predikátummal nemességet kaptak. Ugyanekkor a családtagok jótékony alapítványt tettek kereskedelmi és egyéb célokra. - Zsidó Lexikon, p. 317. 23. Bródy Zsigmond (1840, Miskolc - 1906, Budapest) hírlapíró, a Neues Pester Journal megalapítója, szerkesztője és híres nyomdavállalatának igazgatója. Szorgalmával és tehetségével nagy vagyont szerzett melyből hatalmas alapítványokat tett az irodalmi érdemek jutalmazására és a nyomor enyhítésére. Frissen elhalt felesége Bródy Adél nevének megörökítésére 1897-ben 600.000 korona költségen gyermekkórházat létesített a fővárosban, mely a pesti Izr. Hitközség kezelésében állt "Bódy-alap" néven a hírlapírók nyugdíjintézete javára százezer koronás alapítványt tett születésének ötvenedik évfordulója alkalmából és ugyanebben az évben (1890) 20.000 forint értékű magyar értékpapírjáradékot bocsátott a Magyar Tudományos Akadémia rendelkezésére, kamataiból 3 évenkint a legjobb publicisztikai munka jutalmazására ("Bródy-díj") Érdemeiért 1896-ban a főrendiház tagjává nevezték ki. - Kempelen i.m. II., pp. 122-123. és Zsidó Lexikon, p. 142. 24. Szabolcsi Miksa, "A pesti izraelita nagyhitközségrőr in: Magyar zsidók a millenniumon (szerk.: Zichy Hermán gr. és Derestye Gy. M.) (Budapest: 1896.), pp. 77-78. Más kérdés, hogy ezen az alapítványok az első, de főleg a második világháború után teljesen elértéktelenedtek. 25. Zsidó Lexikon, p. 244. 26. Az elmagyarosodott zsidó értelmiség méltó képviselője a két Falk testvér: Falk Miksa (1828, Pest - 1908, Budapest) (kitért) író, több évtizeden keresztül a Pester Lloyd főszerkesztője, öccse, Falk Zsigmond (1831, Pest - 1913, Budapest) (kitért) újságíró, nyomdaiparos. Utóbbi rendkívül sokat tett a hazai nyomdaipar fejlesztéséért Mint filantróp is emlékezetessé tette nevét. - Kempelen i.m. I., pp. 149-150. és Zsidó Lexikon, pp. 255-256. 27. Benedek i.m. pp. 96-97. Az újságírók arányszámára vonatkozó adatokat lásd Gonda i.m., pp. 163-164. és Zsidó Lexikon, pp. 562-564. 28. Sármány-Parsons Ilona, "A bécsi képzőművészet támogatói a századfordulón" in: Múlt és Jövő 1993/3, p. 84. 29. Szándékosan nem ismertetem-részleteztem a nagy "zsidó műgyűjtemény"-eket így a Herzog-, Kohner-, Hatvány-kollekciókat stb. Ezekre és társaikra lásd az l/-es jegyzetben említett tanulmányomat 30. Az Operaház egyik híres patrónusa Fellner Henrik (1859, Újvidék - 1931, Budapest) (kitért) nagyiparos, felsőházi tag - A GYOSZ vezetőségi tagja, utóbb elnöke - volt aki nemcsak a zenét,