Évkönyv 1993-1994 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 2. (Esztergom, 1994)
HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kántor Klára: Az 1797. évi insurrectio szervezése Esztergom vármegyében
hagyta jóvá, mely szabályzat a legkirívóbb és egyben legsúlyosabb vétségeket tartalmazza: 1. Akik a király és az ország iránti hűségükről teendő esküt megtagadják, emberdíjukkal vagy másik állításával büntessék. 2. Szándékos káromkodók és átkozódók az 1563:42. tc szerint büntessenek 3. Aki lázadást szít vagy ilyet segít, vagy tudomása van róla 1723:56. tc szerint. 4. Aki az őrség ellenében kezet nyújt a szökéshez, halállal lakoljon. 5. Aki az őrségben vagyis silvaktban alszik, a legszigorúbban büntessék, ha a körülmények megkívánják, akár halállal. 6. Aki az őrségre, vagy más szolgálattételre részegen jelenik meg, ha nemes, fogdája, ha nem nemes, botütésekre kell büntetni. 7. Aki a szolgálattól ésszerű ok nélkül távol maiad, az vagy az előző pont szerint, vagy ha kell. súlyosabban büntessék. 8. Ha az egész zászlóalj, akár félelemből, akár engedetlenségből nem tesz eleget az ellenség előtti kötelességének és dicstelenül elfut, a tisztek fosztassanak meg rangjuktól és becsületüktől, cselenként akár halálbüntetéssel lakoljanak, míg a közlegényeket tizedeljék meg. 9. Ha némelyek, esküjük ellenére, magukat a harcból kivonnák, az előző büntetést alkalmazzák velük szemben. 10. Aki az ütközet alatt a zsákmánnyal foglalkozik, halálbüntetés sújtsa. 11. A megfogott szökevény, ha nemes. 1. alkalommal emberdíját duplán fizesse meg, 2. alkalommal 3 havi áristomot kapjon. Ha az ellenséghez fut, halállal lakoljon. A nemtelen mindkél esetben halálbüntetést kapjon. 12. Ha valaki nyilvánosan erőszakoskodik, áristommal, esetleg halállal bűnhődjön. 13. A szándékos emberölés halálbüntetést érdemel. 14. A párbaj a legszigorúbban büntetés alá essen. 15. Kisebb és nagyobb tolvajlások esetén a nemeseket elzárásra, a nemteleneket bolozásra büntessék. 16. Aki feljebbvalójának ellentmond és megtagadja az engedelmességet, vagy feljebbvalóival szemben ellenállást tanúsít, vagy fogdára, vagy súlyosbító körülmények esetén halálbüntetésre ítéljék. A felkelő sereg magasabb rangú tisztjeinek hatalmában áll a kisebb vétségek fölött ítélkezni s azokat büntetni, a büntetés mértéke azonban nem lehet nagyobb, mint a nemeseknél 2 hét áristom, a nemteleneknél 50 botütés. 41 Május végére Esztergom vármegye felkelő serege a szükséges ruházattal, fegyverrel és egyéb eszközökkel ellátva készen állt a lustrára, legalábbis a megye ilyen értelemben válaszolt Pálffy generális május 20-i keltezésű, tájékozódó szándékú levelére. A szemlét végül június 7-re tűzték ki 42 Június 6-án, a lustrát megelőző napon, ünnepélyes külsőségek között került sor a vármegye zászlajának a felkelő sereg számára történt átadásra. Batthyány ezredes vezénylete alatt a felkelő sereg zászlóaljként felsorakozott a vármegyeház előtt, s katonai egyenruhájukban lovaikon ülve hallgatták meg Missits József alispán beszédét a katonák. Az alispán a régi magyarság dicsőséges hadi tetteire utalva és azokat mintegy példaként állítva hívta fel a felkelők figyelmét a küály és a haza iránti kötelességükre 43
