Évkönyv 1993-1994 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 2. (Esztergom, 1994)
HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kántor Klára: Az 1797. évi insurrectio szervezése Esztergom vármegyében
Másnap, június 7-én, a megjelölt időpontra Esztergomba érkezett Pálffy Miklós kerületi parancsnok, megtartani a katonai lustrát. i A nagy esemény napján, délelőtt 9 órai kezdettel szentmisét tartottak a vízivárosi plébánia templomban, amelyen teljes katonai parádéban, lovaikon a templom előtti téren ülve, a felkelők is részt vettek. A templom kitárt ajtainál szent énekek éneklésével kérték az isteni segítséget fegyvereikre, a sereg zászlajára áldást. A szertartás végeztével, Batthyány ezredes vezetése alatt a sereg Szentgyörgymezőre vonult, ahol a zászlóalj ismételten felállt.Ekkor a kerületi parancsnok, a vármegye ünnepi deputációja és a nagy számban összesereglett lakosság színe előtt az egész sereg, tisztjeikkel együtt letették a törvényes esküt, melynek szövegét Miklósffy Tnire vármegyei főjegyző olvasott elöl. Az esküvés magyar nyelven, az alábbi szöveg álapján történt: "Én N.N. esküszöm az Élő Istenre, Boldogságos Szent Szűzre és Istennek minden szentjeire, hogy én a fegyvert meg nem bötstelenítem, a mellettem lévő Társamat, az akárki légyen, el nem hagyom, az Isten dütsősségiért és az Hazáért hadakozni fogok magam és a többivel. Az Hazát meg nem háborétom, sem el nem árulom, a Fölséges Magyar Királyhoz hévségemet örökké meg tartom, a bé vett Törvényes Rend-Tartásoknak engedelmeskedem és akár minemű Rendtartásokat a Fölséges Király az Ország Rendéivel meghatározand, azokat mind magam, mind másokkal együtt védelmezni fogom. Isten engem úgy segéllyen, Boldogságos Szent Szűz és Istennek minden szentéi." 44 Az esküvést követően Pálffy generális megtartotta a katonai szemlét, majd két nap múlva, június 9-re tűzte ki az indulás napját, melynek célállomása a Vas megyei Körmend. 45 Az indulást megelőző napon, június 8-án tartott ülésén a felkelési bizottság áttekintette az insurrectio költségvetését, számbavették a felkelőknek már átadott eszközöket, megvizsgálták a pénztárat. így került sor a hadipénztár átadására Batthyány ezredesnek azzal a meghagyással, hogy annak egyik kulcsa nála, másik pedig Cziglényi számvevőnél őriztessen. Az ezredes távollétében a kulcs Bertók kapitánynál legyen, aki szükség esetén minden tekintetben helyettesíteni fogja. A kassza átadása tételesen történt, a benne található pénzeszközök szerint: nyugta 1500 ft-ról, bankócédulában 1520 ft, kettesekben 1013 ft 12 kr, császári aranyban 94 ft 30 kr, holland aranyban 49 ft 8 kr, kétmáriásban 145 ft 38 kr, húszasokban 324 ft 20 kr, rendes forintban 47 ft, hetesekben 355 ft 50 kr, garasokban 149 ft 15 kr, máriásokban 85 ft, négygarasokban 23 ft 37 kr, rézpénzben 192 ft 30 kr, azaz összesen 4000 ft, ill. a nyugtával együtt 5500 ft 46 Nagy József ferences atya, a sereg káplánja ekkor vehette át azt a sátrat és felszerelését, melyet az esztergomi érsek, a vármegye főispánja mint sajátját kölcsönözte a felkelőknek a hadjárat idejére a tábori szentmisékhez. Végül a felkelési deputáció és Batthyány megállapodtak abban, hogy a harmadik szállítószekér fölszerelése és útnak indítása később fog történni. 47 Almásy Pál, a budai főhadbiztosság vezetője június 7-i, a megyékhez intézett leiratában közli a felkelők útvonalával, állomáshelyeivel, útközbeni ellátásával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. Eszerint Esztergom megye serege Komárom és Veszprém megyéken keresztül vonul állomáshelyére, a Vas megyei Körmendre, az alábbi útvonalon: Nyergesújfalu, Neszméíy, Nagyigmánd, Kisbér, Szombathely (Bakony-), Pápa, Nyarad, Körmend. Ami pedig a vonuló sereg ellátást illeti, azt a megyék egymás közti levelezéssel tudhatják meg, hogy az élelem beszerzésére szolgáló állomásokat hol fogják kijelölni. A felkelők elhelyezésével, ellátásával kapcsolatos összes kérdésben a továbbiakban Végh István, a hadbiztosi hivatal aligazgatója lesz az illetékes, aki a kerületi parancsnokokat időben értesíti a végleges elhelyezésről.
