Évkönyv 1993-1994 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 2. (Esztergom, 1994)
HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kántor Klára: Az 1797. évi insurrectio szervezése Esztergom vármegyében
nyeregtakaró fekete birkabőr, fokos, íöllforgó, abrakostarisznya, bőrtarisznya, kötelek, pányvázó karó, kétpár patkó, egyik felszögezve, másik pár tartalék, az egész sereg számára 4000 db szög, kaid, kis vászontarisznya és ahhoz való pántlika. Ekkor rendelték el, hogy a lovakat az E.V. azaz "Esztergom Vármegye" betűkkel kell mebélyegezni. A felsorolt, ruházati és egyéb, a felszereléshez tartozó eszközök és kellékek további 9976 ft kiadást jelentettek. 34 A felkelők poggyászát szállító három, egynként négylovas kocsihoz rendelt famulusok név szerint Tímár Simon bikoli, Peér Antal tolnai (Komárom vm.) és Schuszter György nyergesújfalui lakosok valamint a káplán szolgája, Hajnal Ferenc bajóti lakos, számára külön öltözéket készíttettek összesen 42 ft 36 kr-ért, mely egy világoskék zsinórral díszített sötétkék nadrágból, egy pár marhabőr csizmából, hozzá illő sarkantyúkkal, rézgombos lájbliból, hármójuk vöröses, egy pedig szürke teveszőrrel díszítve, végül egy nagyobb és egy kisebb szűrből állott. 35 A 150 pár pisztoly és kard beszerzését a megye az óbudai királyi fegyverraktárból kívánta megoldani, ahonnan - ezen kívül - 3999 db vaktöltényt is megrendeltek a katonák harckészültségét fokozó gyakorlatozáshoz. 36 Még május folyamán kiderült azonban, hogy az óbudai fegyverrak tár, mely elsősorban a reguláris hadsereg ellátását volt hivatva biztosítani, nem tudja teljesíteni a megye megrendelését, ezért az érsek felajánlotta, hogy a maga részéről 80 pár pisztoly és 80 db kard beszerzéséről gondoskodni fog, ezeknek értékét viszont kéri a hadisegély-negyedébe beleszámítani. 37 A felszereléshez tartozott még néhány láda, melyek a hadipénztár, a hivatali levelek és egyéb irományok őrzésére, illetve a sátrakhoz és táborveréshez szükséges más eszközöktárolására szolgáltak. A felkelési koordináló bizottság amúgy is szerteágazó feladatai közé tartozott -egyebek mellett - a nemesi sereg esküszövegét meghatározni, vagy dönteni a felmerülhető vitás esetekben, mint pl. mi legyen a követendő eljárás akkor, ha valamelyik felkelőnek - önhibáján kívül - elvész a lova, pótolják-e, ugyanígy ha bármelyik (állított) katona meghalna, vajon állítsanak-e helyébe újat a felkelés ideje alatt. Ez utóbbi, egyébként fontos kérdésben a bizottság úgy foglalt állást, hogy az elveszelődött lovat és minden egyéb felszerelési pótolni kell az insurrectio alatt, míg a katonát nem kell, mivel annak megszűnésével az állító kötelezettsége is megszűnik. Emberek és állatok mindennemű gyógyítása, a felszerelés javítása és pótlása a hadipénztárt terheli. 38 Ugyancsak a fontos kérdések közé tartozott a katonai fegyelem, a büntetés és jutalmazással kapcsolatos eljárások tisztázása. Ez utóbbiban Esztergom megye máijó előre, a május eleji gyűléséből keltezve érdeklődölt a királyi kancellárián. A hamarosan megérkezett válasz szerint azok a felkelők, akik valamilyen módon magatartásukkal kitüntetik magukat, hasonlóan a reguláris hadseregben szokásos eljáráshoz vagy a Mária Terézia rendjel keresztjével, vagy pedig ugyanannak emlékérmével lesznek kitüntetve, a nemesek a keresztet, míg a nem nemesek az emlékérmet fogják kapni. 39 A porlális felkelés esetén felfogadott személyek honorálását illetően is igyekezett a megye egységes irányelvet szabni az egyenetlenségek elkerülésére, s így felső határként 50 ft-ot szabtak meg, és azt is kikötötték, hogy a kialkudott összegnek csupán a felét vehette föl induláskor az insurgens, másik felét pedig visszatértekor kapta kézhez. 40 A felkelő nemesi seregben betartandó katonai fegyelmei illetően a megyei közgyűlés a felkelési bizottság által, a katonai articulusokból összeállított szabályzatot fogadta el és