Évkönyv 1993-1994 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 2. (Esztergom, 1994)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kántor Klára: Az 1797. évi insurrectio szervezése Esztergom vármegyében

kapitány - havi 3 gyalog, 6 lovas porció, havi 50 ft készpénz, össz. 71 ft főhadnagy összes havi 46 ft 30 kr alhadnagy " 41 ft számvevő " 46 ft 30 kr zászlóvivő " 15 ft őrmester " 15 ft szállásmester " 15 ft káplár " lift 30 kr hadbíró " 46 ft 30 kr káplán " 25 ft orvos " 19 ft ács " 15 ft szíjgyártó " 11 ft trombitás " 15 ft szolga " 17 ft A megyei vezetés számításai szerint a hadjárat három hónapnál több időt nem vesz igénybe, ezért mind a pénzbeli, mind pedig a természetbeni ellátmány kalkulációjánál ennyivel számoltak. A 162 fő havi ellátmánya tehát 970 ft készpént, 753 ft 30 kr értékű takarmányt, ül. élelmiszert jelentett. 32 A sereg felszerelésének egyik legfontosabb tényezője a kellő számú és megfelelő minő­ségű lóállomány beszerzése ilí. felvásárlása volt. A felkelési bizottság a két járás szolgabírái és hivataluk segítségével mindkét járásban - lehetőleg mérsékelt és lealkudott áron - vásárolt lovakat, 107 db-ot a párkányi és 56-ot az esztergomi járásban. A lovakat egyelőre a járási küzpontokban, tehát Párkányban és Esztergomban gyűjtötték össze. A felvásárolt lovakról részletes jegyzőkönyv készült, melyben az állat származási helyét jelölő helységet, a volt tulajdonosának nevét, a ló életkorát, színét, marmagasságát marokban és hüvelykben kife­jezve, ismertetőjelét és vételárát tüntették fel. A legolcsóbb hátast Mocs faluban, Prücsök Andrástól vásárolták, amely egy 10 éves, fehér színű, 13 marok és 3 hüvelyk magas jeltelen ló volt, 30 ft árral, a legdrágább jószág 80 ft-os, muzslai származású, Tóbiás András tulaj­donát képezte, 8 éves, fekete, marmagassága 14 marok 4 hüvelyk és ismertetőjele "csillag az homlokán". A 163 ló összértéke 9188 ft-ot tett ki, tehát egy lovat 56 ft 22 kr átlagáron vásároltak. A fentieken kívül néhány felkelő is hozott magával lovat, mint pl. Missts alipán, gr. Sándor Antal áhítottjai, s így végül is az összlétszám 170 lett. 33 Az 1797. évi nemesi felkeléskor központilag ugyan nem rendelték el a megyék számára az egyenruha kötelező használatát, de Esztergom megye felkelési bizottsága azt a javaslatot terjesztette a közgyűlés elé, hogy amennyiben a felkelők közül valaki új ruházatot akar készíttetni a maga számára, úgy célszerű volna ezeket egységesíteni, és ennek érdekében írta elő az alábbi részletezett ruházatot. A javaslatot a közgyűlés támogatta, sőt nagyvonalúan meg is rendelt 150 főre való öltözéket a különböző iparosoknál. Az előírás szerinti uniformis tehát a következő darabokból állott: zöld vászonból készült, nyaknál kapcsos, bő ujjú ing, sötétkék posztó lovaglónadrág, ugyanolyan színű köpönyeg és mente sárga gombokkal, egy pár tehénbőr csizma, egy váltás fehérnemű, egy hagyományos, zsinóros nadrág, csákónak nevezett magyar kalap, csákóra való rózsa, szemellenző és vitézkötés, tarsoly, tarsolyhoz és kardhoz való szíjak, kardmakolatohoz való szíj, szíj nélküli patrontás, ahhoz külön szíj, vasvessző, egy pár pisztoly, egy pár pisztolytáska, vörös posztóból való ruhászsák, fanyereg, egy pár kengyel, pokróc, bádogbutykos, ahhoz illő szíj, kötőfék, zabla, lóvakaró, kefe,

Next

/
Oldalképek
Tartalom