Évkönyv 1993-1994 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 2. (Esztergom, 1994)
HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kántor Klára: Az 1797. évi insurrectio szervezése Esztergom vármegyében
hogy a tehetősebb jobbágyok, mezővárosi és királyi városi polgárok, honoráciorok, akik saját költségen, önként kívánnak csatlakozni a felkeléshez, ezt megtehessék, s ennek fejében életük végéig adómentességet élvezzenek. 25 A felhívásban megfogalmazót nagylelkű ajánlatnak nagyobb visszhangja nem lett, mert - miként egy későbbi jelentésből értesülünk - senki sem jelentkezett. 26 A nemesi sereg létszámát egyéb eszközökkel is növelni kívánták. Ennek érdekében határozták meg azokat a szankciókat, melyek a kötelességszegő nemeseket sújtják: a birtokos nemeseket az 1595. évi 26. tc. értelmében vagyonvesztéssel, a vagyontalanokat pedig az 1723. évi 12. tc. szerinti bírói ítélettel átadják a reguláris hadsereg gyalogságának. 27 A felkelők újoncozását, alkalmasságuk megvizsgálását és - pozitiv elbírálás esetén újonclistára vételüket május 24-re, a vízivárosi megyeházához tűzték ki. Itt - a határozat értelmében - az újoncnak egy bizottság előtt kell megfelelnie. Ha azonban valaki, aki más képviseletében iratkozott fel, de közben meggondolta magát és vissza akarna lépni, erre az esetre a nem nemesek büntetése az elfogatás és a reguláris seregnek történő átadása, míg a nemeseket előzőleg kihallgatják, s ha képes, két lovas kiállítására kötelezik, vagy bíróilag pénzbüntetéssel sújtják. 28 A személyesen vagy portálisan felkelt nemesekből május végére összegyűlt Esztergom megye insurrectios serege, melynek összlétszáma 162 fő lett. Személyesen keltek föl az alábbi, főleg a megye armalista családait képviselő nemesek: Bertók László, Jáklin István, Cziglényi János, Balogh Imre, Szily János, Stibert András, Kutassy Károly, Sóky Imre, Mattus István, Verendy János, Miszl Antal, Miskey Antal, Kolosváry József, Bekő János, Menyhárdt József, Menyhárt Sándor, Csató László, Zsillye Miklós, Pongrácz László, Izsó János, Izsó József, Izsó István, Izsó András, Gyurcsánszky Mihály, id. Józsa István, ifj. Józsa István, Petrovics István, Petrovics Mihály, Olléh Mihály, Vass Mátyás, Vichor János, Králik Ignác, Spatay András, Kolecsányi Sándor, Szálka Márton, Babay István, Dombay József, összesen 38 személy. A felkelési bizottság a május eleji közgyűlésen, ahol az érsek-főispán is jelen volt, beterjesztette a sereg tisztjeire vonatkozó javaslatát. A felkelés vezetőjének személyét illető kérdés már korábban eldőlt, mivel Missits József alispán elutasította Pálffy generális ezirányú felkérését, ezért Pálffy felajánlotta, hogy alkalmas, fegyverforgatásban is jártas személyt fog szerezni. 29 Hivatalosan azonban a közgyűlésen jelentették be, hogy a sereg vezetőjének, ezredesi rangban, gróf Batthyány Antal József, királyi kamarást jelölték, és egyhangúlag, közfelkiáltással meg is választották. A kapitányi tisztre két jelöltet állítottak: Bertók László, sárkányi birtokos és nyugalmazott huszár hadnagyot és Sissay Dávid ugyancsak nyugalmazott kapitányt, akik közül Bertókot szavazták meg. Főhadnagy lett Jáklin István, alhadnagyok Balogh Imre, vármegyei ülnök és Szily János. Az insurrectio számvevő tisztje Cziglényi János, megyei adószedő, főhadnagyi rangban, Sóky Imre hadbíró, szintén főhadnagyi rangban, Stibert András pedig adjutáns lett alhadnagyi rangban. A sereg zászlóvivőjének Kutassy Károly kancellistát választották, míg a tábori káplán Nagy József, szabad kúályi városi ferences szerezetes lett, főhadnagyi rangban. 30 A sereghez tartozott még két strázsamester, nyolc káplár, altisztekként, akiket Batthyány ezredes nevezett ki, valamint egy orvos, egy ács, egy trombitás, egy szíjgyártó, egy szállásmester és négy szolga. 31 A tisztek, közlegények, szolgák és iparosok ellátmánya az alábbiak szerint alakult: a 133 fő közlegény napi 8 kr/fő készpénzt, 1 gyalogos (2 kr) porció, 1 lovas porció (6 kr), össz. napi 16 kr/fő, havi 8 ft/fo
