Évkönyv 1993-1994 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 2. (Esztergom, 1994)
BOTTYÁN JÁNOS EMLÉKEZETE - Ortutay András: Bottyán és Esztergom
Ő azért ezekkel nagy-sok harczot nyere: Nimetség mindenütt futásnak eredé, Avagy mind halmokban rakattaték teste Kiket lecsapdosott kuruczok fegyvere." 1706-ban a meghiúsult fegyverszüneti tárgyalások után Rákóczi hosszú ostrom után bevette Esztergomot. Az ostrom idején Bottyán Komáromnál őrködött lovasságával "mivel a komáromiak igen bíztak benne". Majd betegen ment Bátorkeszire, köszvény kínozta, és a Pakson kapott lábsebe is kiújult. 18 Rákóczi Bonafoux-t tette meg az elfoglalt vár parancsnokának. A várbeli magyarok nem bíztak a francia tiszt bátorságában, s a magyar tisztek közt is voltak viták. Bottyán János egy alkalommal két hajdúra támaszkodva felment a várba, hogy nyugalmat teremtsen, de Starhemberg Guido hadainak a várőrség csak napokig állt ellen 19 , Bonafoux feladta a várat. Esterházy Antal a bényi táborból október 6-án még bízott a vár felmentésében: "Már az ellenség hozzáfogott derekasan az operatiokhoz: három felől impetálja lövéssel az várat, Szent-Tamás hegyéről, Szent-György mezejéről és a városi malomtúl, a honnan bombardérozza is...Mindezeket Kegyelmes uram a midőn fontolnám, látom semmi mód nincsen egyéb Esztergomnak megtartásában, hanem ha Nagyságod kegyelmesen placidiálná: én ezen mellettem levő hadacskával Söprüsnél általköítözném a Dunán, s egy étszaka megütném az ellenséget; kérem is Nagyságodat: engedtessék által menni, bárcsak Bottyán János Uram ordereztessék mellém és parancsoljon Nagyságod Forgách uramnak, hogy maga corpussából ezer lovast s annyi gyalogot adna - maga bár látna ő Kegyelme dolgához. Veszedelemben látván a túlsó földet forogni...Utolsó extremitásig kész leszek magam fáradoznom: csak Bottyán Uram jöjjön mellém és Forgách Uram corpussából két regiment." A levél még el sem érkezett a fejedelemhez, amikor Esterházy Antal 1706. október 10-én BénybŐl (amely Bottyán János birtoka volt) már a rossz hírt jelentette: "...Esztergom vára elveszett—Megvallom, Kegyelmes Uram, talán soha ilyen búban nem voltam; de oka semminek nem vagyok, - másoktól is meg fogja érteni Nagyságod. Adta volna Isten, hogy Bottyán Uram lett volna Commendáns: mert csak egyszeri bemenetelével is sok jó hasznot tet, keménkedését mutatván. Érsek-Ujvár iránt is igy gondolkodtam Kegyelmes Uram, ha Nagyságod kegyelmessége is jónak itéli: Bottyán Uramat méltóztatnék Fő-Commendánsnak Nagyságod belétenni, kinek is nagy kedve vagyon, s melléje válogatott, commendirozva való hajdúságot Róth, Fodor és Révay Gáspár ezerébül, - hiszem Istent jói folynának az dolgok!" Esterházy feltehetően megbeszélte a kérdést a Bátorkesziben pihenő Bottyán Jánossal. A későbbiekben - feleslegesen - megrendült a bizalma Vak Bottyánban. Esterházy mét több alkalommal is kérte a fejedelmet, hogy Bottyánt küldje Esztergom ellen, a Bercsényi által korábban Rákóczihoz írt levelében "borbélyszékként emlegetett" vár ellen. A megnevezés azon alapul, hogy a vár nagyjából egyenlő távolságra volt a német kézen levő Buda és Komárom között, s innen, akár egy forgó székből, mindkét irányba lehetett támadni. A három közül ez volt a legkönnyebben bevehető. Ezután a közeli karvai sáncokkal és Nyergesújfalu megerősítéséval lezárhatta volna a Dunát. Érsekújvárból írta szeptember 15-én: "Az élő Istenért kérem alázatosan Nagyságodat: küldjük által Bottyánt, bár csak kétezer hajdúsága lehetne Bottyánnak: nevezetes állapotokat vihatna végben és azon földnek kiváltképpen való conservatiója következnék; mert most is írják, hogy bárcsak Bottyán János menne által: nagy reménységgel volna azon föld, de ha ebben fogyatkozás lészen, félő, hogy az nagy competencia miatt ne priclitáltassék azon föld. Én ugyan említettem Bottyán János uramnak, - de
