Évkönyv 1993-1994 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 2. (Esztergom, 1994)

BOTTYÁN JÁNOS EMLÉKEZETE - Ortutay András: Bottyán és Esztergom

úgy látóm: j Nagyságod Kegyelmes parancsolatjától várna és kétezer hajdút kívánna elébb maga mellé."

20 • Milyen volt Esztergom állapota az ostrom után, mit láthatott belőle a kocsin érkező Bottyán János? A Víziváros összelőve, a királyi város felgyújtva, ekkor pusztulhatott el a városházán (a mai járásbíróság épületének helyén) a város 1683(?)-1706 közti iratanyaga. Bottyán városi házai is kiégtek, sörfőzője romokban. S a közeledő német és rác hadak elől a város kurucokhoz húzó lakói Érsekújvárba menekültek. 1706 után Bottyán vagyona mellett 78 volt szabad királyi városi lakos vagyonát kobozták el, s adták megbízható polgárok, elsősorban a várőrség kiszolgált katonái kezébe. A XVIII. század első harmadára így lett a korábban színmagyar város fele-fele arányban magyar és német, s vezették éveken keresztül a városi jegyzőkönyvet németül (a szatmári békéig). A Víziváros lakosságáról hasonló adatunk nincs, de innen is sokan menekülhettek el.

21 Bottyán kapcsolata nem szakadt meg Esztergommal a későbbiekben sem. A Rákóczi-szabadságharc mindkét fél által alkalmazott gyakorlatát követve, amikor a Dunántúlon állomásozott csapataival, pénzt követelt a várostól a szabad szőlő használatért. A szabad királyi város levéltárában megmaradt iratokat idézem: "Illendő dolgokban szolgálok Kigyelmeteknek! Parolája szerint kigyelmeteknek az hátra maradott hátralékot megkaptam, kirül is General adjutantom Nemzetes Vitézlő Szálai Mihály fogja nyugtatni kigyelmeteket. Hogy pedig a külső városiak szőlőiket szabadon mivelhessék s úgy egész határjokat használhassák megengedtetik s kívánom és támogatom. Belső vársiaknak pedig szabadságot én nem adhatok azért, hogy fegyverviselőkkel laknak. Ha mivelik szőlejeket s használják határjokat, az ő jó szerencséjek, ha kik pedig a külső városra kijőnek közülük egyenlőképpen használhatják. A kóborlókat s tolvajlókat, ha csak kezembe nem kerülnek, lehetetlen, hogy a bajon segíthessek és őket eltilthassam, zászlós katona pedig azt nem cselekszi. Dátum Csomae 14. Novembris Anno 1707. Kigyelmetek jó akarója Bottyán János."

22 De ráüt a városra akkor is, ha az ugyan kényszerből, de támogatta a császáriakat: "Sok jókkal áldja Isten Kegyelmeteket! Akarám Kegyelmeteknek tudtára adnom, hogy mivel commandans úr az itt kivül való még távuldadon levő faluktól is bizonyos pénzbeli quantumot kivan, ehez képest Kegyelmetek is ezen levelem vételével atque praesente - egy hét múlva hozzám száz forintot küldeni semmikép el ne mulassa, másként bizonyos lehet benne, olyas modalitást keresek megvételében, hogy duplummal is fogja experialni maga kárát. Bátorkeszi, die 3. Februárii 1708. Kegyelmeteknek jóakarója Bottyán János."

23 Érsekújváron való távollétében mostohaunokája, Szabó Mózes 20 akó bor kiküldését kérte a várostól 1708. június 2-án Bajnára, ahol huszárjaival táborozott. A fenyegetés az ő leveléből sem hiányzott: "...az városnak rövid napok alatt való pusztulását tapasztalhatják Kegyelmetek; mert száz módon vagyon benne, ha csak véteni akarok Kegyelmeteknek; de én nem kívánom, csak emberségének megfelejen Kegyelmetek."

24 Bottyán János természetesen másutt is hasonló módon kényszerítette ki a csapatok ellátásához szükséges pénzt 1707. szeptember 22-én a császári kézen levő Győr szőlősgazdáival egyezett meg, szabályos szerződést kötött, hogy 2250 rajnai forintokért megengedi a szabad szüretet.

25 Bottyán természetesen igyekezett gondját viselni Esztergom környéki birtokainak. Több panasz is elhangzott ebben az ügyben. Álljon itt gróf Esterházy Antal Sümegen 1707. december 25-én Bercsényihez írt levelének egy részlete: "Bottyán János generális urammal már úgy végeztem, hogy ünnepek után, még újesztendő előtt, a Dunán általmenetelre innénd