Évkönyv 1993-1994 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 2. (Esztergom, 1994)

BOTTYÁN JÁNOS EMLÉKEZETE - Ortutay András: Bottyán és Esztergom

Ortutay András Bottyán és Esztergom "Rohant elül mindig Halálba és tűzbe, Ha ellen nem tudta: Nem lehet, hogy most udvarlás A láncára fűzze. Bottyán jó urunkat Kisértheti grófság, Marad 6 népének Régi hű vezére, sorsa Vitézség és jóság." (Ady Endre: Vendégség Bottyán vezérnél) ,

; (Két kuruc beszélget) Bottyán János és Esztergom kapcsolatáról így írt Thaly Kálmán: Bottyán János II. Rákóczi Ferenc fejedelem vezénylő tábornoka című munkájában: "Esztergom főterén ott áll a szép városháza, földszinti tömör osztlopsorával melyen az emelet nyugszik, s magas mansardtetőzetével, 40 öles homlokzatával a főpiaczra: ma is büszkén mutatnak a diszes ódon épületre az ott lakók: "Ez volt Bottyán tábornok kastélya!" Ugyancsak Esztergom határában egy tavat, egy dülő földet, és egy parlagot az ő emlékére nevez az ivadék "Bottyán-tavának, Bottyán-dülojének, Bottyán-parlagjának." Egyszerű emlékek, de szebbek sok hízelkedés-alkotta érczszobornál, mert a nép hálája által emeltettek."

1 Azóta lovasszobra is a palota egyik sarkára került. Bottyán János pontos születési helyét és idejét nem ismerjük. Borovszky közismert vármegyei monográfia sorozatának esztergomi kötetében Rózsa Vitái azt írta, hogy: "szül. Esztergomban a XVII. század közepén." Reiszig Ede ugyanebben a kötetben már pontosabban fogalmazott a történeti részben: "Bottyán János 1640 táján Esztergom környékén született."

2 A születés pontos időpontjáról és helyéről Várkonyi Ágnes sem tudott pontosabbat írni, mindenesetre 1643 körűire, Esztergom és Komárom vármegyék török által is sújtott területére teszi.

3 Bottyán János résztvevője volt végvári katonaként az 1683-as hadjáratnak. Ott volt a párkányi csatában és Esztergom visszafoglalásánál. Az esztergomi várban, majd Vácott már hadnagyként szolgált. 1685 nyarán az esztergomi várhoz tartozó magyar lovasság hadnagya volt, Kürtösi Istvánnak, a lovasság parancsnokának helyettese.

4 Ibrahim török szerdár 1685. július 30-án érkezett kipróbált janicsárjaival és ostromágyúkkal Esztergom alá. Táborverését akadályozandó Bottyán hajdúkkal és huszárokkal kicsapott, és a héviztó körül összecsapott a török előőrsökkel. Az összecsapásban karját keresztüllőtték, ezután a Víziváros falai mögé vonult vissza. Igyekezett megakadályozni a kockázatos kitöréseket, amelyekre Strasse Joachim ezredes szívesen küldte volna a magya-