Évkönyv 1993-1994 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 2. (Esztergom, 1994)

BOTTYÁN JÁNOS EMLÉKEZETE - Dr. Czigány István: Bottyán János katonai pályája

ezredének költségeinek egy részét saját maga finanszírozta. Példa erre a Haditanács számára 1691-ben tett ajánlata, melyben vállalta, hogy ötszáz lovasával az ellátás fejében végigharcolja a hadiévet.

29 Természetesen az ajánlat mögött nemcsak a keresztényi harci szellem húzódott meg, hanem a jól felfogott egyéni érdek is, mely oly megfért egymással a török ellenes háborúk során. Ugyanis a katonák felfogadásába fektetett összeg általában jó üzletnek bizonyult, hiszen a hadjáratok, portyázások alkalmával szerzett zsákmány döntő része a parancsnoké lett Bottyán ezen a téren szerencsésnek mondható. Buda 1684-es ostromakor az ifjabb Zichy István arról számolt be Esterházy János győri főkapitánynak, „nem tudom másnak vagyon-e ottan (ti. Buda körül) nyeresége a törökébúi: de Bottyánnak a Váci kapitánnak valóban van... számlálgatatlan marhát hajtván ide".

30 Hasonlóan tekintélyes zsákmányt hozott két évvel később a Budáról menekülő gazdag törökökön történt rajtaütés is. A megszerzett javakat Bottyán nem herdálta el, hanem jó gazda módjára vállalkozásaiba fektette. A zsákmányolt portékákat kótyavetyére vitte, s a befolyt összeget hitelügyletekbe fektette, a lábasjószágot értékesítette, sőt a tőzsérektől, nemesektől marhát és lovat vásárolt, melyet tetemes haszonnal adott tovább. Valószínűleg innen erednek kitűnő kapcsolatai az alföldi marhakereskedőkkel. Csáky László generálisnál például 1685-ben kezességet vállalt Kalocsa János marhakereskedő és tíz társa 1200 forint összegű tartozására.

31 Valószínűleg ezek a kapcsolatok belejátszottak abba, hogy a kilencvenes évek közepén Bottyán lett a Duna-Tisza közi mezővárosok katonai parancsnoka. Bottyán János vitézsége folytán nemcsak a főtiszti karba emelkedett, hanem ügyes katonai és üzleti vállalkozásai révén felesége egykori vagyonát többszörösére növelte. Birtokokat vásárolt Bars, Esztergom, Csongrád, Hont, Pest-Pilis-Solt és Pozsony vármegyében. Esztergomban a háború végére 1698-ban készült el tágas palotája, amelyet I. Lipót un. „nemesi kúriává" avatott kivonva ezzel a beszállásolások és a város joghatósága alól. Vagyonának gyarapítását a Rákóczi-szabadságharc idején tovább folytatta. Tábornok társaihoz hasonlóan részt vett a marhakereskedelemben és a hitelügyletekben. Az esztergomi várparancsnok, Franz Ferdinánd Kucklánder tábornok által lefoglalt vagyon ellenére Bottyán anyagi ereje olyan számottevő maradt, hogy saját ezredének finaszírozása mellett új birtokot vett Léván. 1708 nyarán az érsekújvári őrség zsoldjára 5000, 1709-ben Berthóti Istvánnak 1795, Hont vármegyének 6000, n. Rákóczi Ferencnek 1996 forintot adott kölcsön. Adósai között még zsidó kereskedőt is találunk száz forintnyi követeléssel.

32 A török ellenes felszabadító háborút lezáró karlócai békét követően úgy tűnt, hogy lassan a hatvanadik életévét tapodó ezredes megpihen, és csak birtokainak irányításával foglalkozik. Ám a történelem úgy hozta, hogy a kontinentális hegemóniáért vetélkedő Bourbon és Habsburg ház között újabb minden eddiginél nagyobb háború tört ki az 1700 végén megüresedett spanyol trónért, melyre rokonai kapcsolatai miatt mindkét dinasztria jogot formált A spanyol örökösödési rráborúnak nevezett összecsapás első hónapjaiban a három magyar huszárezredet Itáliában vetették be. Később 1702 tavaszán öt új huszár és négy hajdúezred toborozását kezdték meg a Habsburg Birodalom hadserege számára. A Bottyán János életét feldolgozó munkák szerint az idős ezredes 1701 tavaszán az itáliai fronton harcolt ahol talán Kucklánder esztergomi várparancsnok sugalmazására letartóztatták a Rákóczi féle szervezkedésben való részvétel gyanújával. Ezek az adatok jobbára Kollinovits krónikájára támaszkodnak, de más hitelt érdemlő forrásból nem sikerült alátámasztani.

33 Annyi bizonyos, hogy 1701. június 10-én köbölkúti birtokán tartózkodott, s a császári vizsgáló bizottság május végén kezdte meg az első kihallgatásokat

34 Az egyre szélesedő spanyol öröködési háború kitűnő alkalmat teremtett, hogy a Magyar-