Évkönyv 1993-1994 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 2. (Esztergom, 1994)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Dr. Bárdos István: A kulturális rendezvények szerepe Esztergom idegenforgalmában (1925-1945)

Augusztus 19-20-án nagyszabású úszóverseny volt a MOVE Szent István Strandfürdő versenyuszodájában. 20-án délelőtt bazilikái nagymise tette hangsúlyosan egyházivá a programot, mely a délutáni sportversenyekben, s a Fürdő Szálló-beli táncestben oldódott világivá. Ennek az esztendőnek a rendezvényei már 20-25 ezer vendéget vonzottak a városba.

5 1929 májusának végén, júniusának elején ismét hozzáláttak a Nagyboldogasszony-napi ünnepségek előkészítéséhez. A hangsúlyt ez alkalommal a díszfelvonulás bensőségesebbé tételére helyezték. Ezt a külsőségek szebbé tétele öltözködés, jelvények stb. - valamint a résztvevők számának emelése révén kívánták elérni. A harmadízben meghirdetett ünnepségek iránti érdeklődés fokozása érdekében felkérték a környékbeli települések jegyzőit, papjait és tanítóit arra, hogy szervezzék meg községük zarándoklását a nagy napra, augusztus 15-ére, ami egyben a Bazilika búcsúja is volt. Az ünnepségek ebben az esztendőben már határozott ideológiai alapot is kaptak: "Mi, esztergomiak voltunk az országban az elsők két évvel ezelőtt, akik nemzeti érzéstől megszentelt irredenta zászlót egyházi körmenetben is bátran meglobogtattunk és bátran odakiáltottuk ádáz ellenségeinknek Nem! Nem! Soha! Elrémültek akkor a csehek és Prágából pénzelt emberekkel ellentüntetést rendeztek Párkányban^ utána Kassán és Pozsonyban, de mindhiába! Azóta az irredentizmus eszméje nagy utat tett és gróf Bethlen István beszédében jutott legpregnánsabban kifejezésre."

6 Ennek szellemében s a vallásosság követelményeinek megfelelően állították össze a körmenet jelképeit. A Széchenyi térről a Bazilikába tartó körmenetben vitték Szent István, Szent László királyok és Szent Imre herceg ereklyéi mellett a magyar államiság jelképeit:: a Szent Korona mását és az ország összesített címereivel ellátott lobogót. Az előkészületek részleteinek tudatosítása és a tömegesség biztosítása érdekében augusztus 4-én valamennyi esztergomi egyesület vezetőségének részvételével értekezletet tartottak a belvárosi plébániatemplom előtt. Az ünnepségek programja a következő volt: augusztus 14-én este megkondították a város valamennyi templomának harangjait. Lampionos felvonulással és zenés takarodóval folytatódott a program, majd este 8-9 óra között kivilágították Szent István szülőhelyét, a Várat, ahol kirajzolódott Magyarország Védasszonyának alakja, az apostoli kettős kereszt és a magyar szentkorona. A várfokon a Leventezenekar játszott, míg lenn a Prímás téren a Turista Dalárda énekelt Hajnali Kálmán vezényletével. Eközben tűzijáték fényeiben gyönyörködhetett a közönség. Augusztus 15-én harangzúgásra ébredt a város. Megszólaltak a belvárosi, a ferencrendi templomok nagyharangjai és a városháza tornyának Szent István harangocskája. A díszfelvonulás délelőtt 9 órakor kezdődött Mátéffy Viktor vezetésével. Délelőtt 10 órakor Serédi Jusztínián hercegprímás pontifikált szetmisét a Bazilikában. Délután két órától leventeünnepély, céllövészet és egyéb mulatságok helyszíne volt a sziget Prímáskert. Este nyolc órakor ismét fényárban úszott a várfok, lampionos csónakfelvonulás volt a Kis-Dunán, a Prímási palota alatt kikötött hajón játszott a Leventezenekar és énekelt a Katolikus Legényegylet Dalárdája. Az idegenforgalom kezdeti sikereit biztosító rendezvényektől, éppen a támogatását vezérlő szándékok különbözősége miatt, mindenki mást és mást várt. A belföldiektől elsősorban a kereskedelem fellendülését, a pénzt, a külföldiektől pedig az irrendenta, revizioniós törekvések támogatását remélték. Ezt a bizakodást nem is rejtették véka alá: "Az az idegen, aki itt megfordul, a Bazilikáról végigtekint a trianoni határon, minden külön figyelmeztetés nélkül, magától is kell, hogy érezze azt az igazságtalanságot, mely ezzel a néppel történt, és amikor a város történelmi kincseit látja, amikor ódon utcáit járja, meg kell, hogy lássa a nemzet régi nagy kultúráját és kell, hogy maga is érezze a parancsoló szükséget, hogy ez így nem maradhat, és tyogy az a nemzet, amely történelmi emlékekben és régi kultúrában ilyen gazdag, szebb.és boldogabb jövőt érdemel."

7