Évkönyv 1993-1994 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 2. (Esztergom, 1994)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Dr. Bárdos István: A kulturális rendezvények szerepe Esztergom idegenforgalmában (1925-1945)

Az idegenforgalom — ily módon megfogalmazott — ideológiai alapjait Esztergomban sajátosan színezték az egyház törekvései, amelyek elsősorban az Árpád-háziak - Szent István, Szent Imre, Szent László — kultuszát szorgalmazták. E gondolatmenetnek megfelelően Esztergomban az említettek, valamint gr. Széchenyi István alakja kapott fényt. Árnyékban maradtak viszont olyan Habsburg-ellenes személyiségek, mint Rákóczi, Bocskai, Kossuth és Petőfi. A Szent Imre-év ünnepségei Esztergom sajátos helyzetét mutatja, hogy a Horthy-korszakban országosan megünnepelt olyan nagy évfordulók, mint az 1923-as Petőfi centenárium vagy az 1926-os emlékezés a mohácsi vész 400. évfordulójára, nyomtalanul múltak el a város felett. Nem így a Szent Imre-év, amelynek országos megünnepléséről 1929. október 25-én határozott a Magyar Püspöki Kar. A Szent Imre-évnek nyilvánított 1930-as esztendő esztergomi ünnepségeinek csúcspontjává az immár hagyományossá lett Nagyboldogasszony-hét kapcsán rendezett programsorozat vált. Az ünnepségekkel kapcsolatos elképzelések igen nagyszabású program kontúrjait villantották fel. Szó esett egy — a Bazilika oszlopcsarnokában rendezendő — ünnepi játékról, orgonahangversenyről, katolikus írók lakóházának emléktáblával történő megjelöléséről s az esztergomi prímások szobrának felállításáról a Scitovszky úton (ma Majer István út). Az idő előrehaladtával azonban egyre csökkentek az esélyei egy ilyen nagyszabású elképzelés megvalósíthatóságának. A program végül 1930. május 25-én kezdődött az ez alkalomra meghirdetett női zarándoklattal, s szeptember 8-án zárult egyházzenei hangversennyel. Augusztus 2-3-án a MOVE kerületi lövészversenyre, 10-én az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat kiállításának megnyitására került sor a Főszékesegyház Könyvtárban. E kiállításon dr. Zwillinger Ferenc és dr. Lepold Antal régi metszetgyűjteményének legszebb darabjai és Beszédes Sándor régi fényképei szerepeltek. Augusztus 14-15-én a már megszokott harangzúgásos, szerenádos, várfok-kivilágításos program köszöntötte az ünnepet a Mátéffy vezette felvonulással és Serédi Jusztinián főszékesegyházi szentmiséjével. Ez alkalommal katoükus nagygyűlés is gazdagította ezt az eseménysorozatot. Délután egyházzenei hangversenyt tartottak. Az estet a szokásos dunai csónakfelvonulás zárta. Augusztus 17-én a Győri Iparos, a győri Waggon és Gépgyár Egyetértés, a tatabányai Ipartelepek és az esztergomi Katolikus Legényegylet Dalárdája adott találkozót egymásnak. Augusztus 20-án a Vatikánból jött Sincero bíboros és hatalmas tömeg — közöttük 1.500 bányász — előtt pontifikált nagymisét Serédi Jusztinián, akit a tatabányaiak "Éljen a bányászok bíborosa!" kiáltással üdvözöltek. Augusztus 22-én avatták fel Hlond lengyel bíboros közreműködésével Sobieszky János emléktábláját a Lipót-bástya falában. A programsorozat folytatásaként augusztus 25-27. között a vendéglősök tartották itt országos kongresszusukat. A programok sorát szeptember 8-án egyházzenei hangverseny zárta, melyet a belvárosi plébániatemplomban rendeztek meg. Az ünnepségsorozat valódi befejezése azonban a következő évre esett, mikor is 1931. május 6-án felavatták Zászlós István Szent István királyt és Szent Imre herceget ábrázoló emlékművét. A leleplezést megelőző napon délután 6 órakor a bencés gimnázium dísztermében hangversenyt rendeztek, melyet Serédi Jusztíníán is megtisztelt jelenlétével. Beszédet mondott Madaras Aurél szentgyörgymezői plébános. A hangversenyt követően este 8 órától