Évkönyv 1993-1994 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 2. (Esztergom, 1994)

BOTTYÁN JÁNOS EMLÉKEZETE - Dr. R. Várkonyi Ágnes: Személyiség és történelem

Érdemes lenne egyszer Bottyán kapcsolatait számbavenni. Legtöbb ebből az időből származik. Ismeri a Dunántúl teljes végvári társadalmát a várkapitányoktól az egyszerű közvitézekig és a katonacsaládok fiaiig. Most szerzi meg páratlan ismeretségét a rácok körében, és talán diák múltjával is összefüggésben, nemesek, főurak, egyháziak is tudnak róla. Arról természetesen csak mikrokutatások adhatnak majd tájékoztatást, hogy az Érsekújvár környéki falvakban mennyire ismerték. Bizonyos annyi, hogy a legkülönbözőbb vallású, nyelvű, státusú, foglalkozású csoportok körében forgott. Úgyszólván az ország minden társadalmi rétegével kapcsolata volt. A karrier - . Régen feltűnt a kutatóknak, hogy a lévai és a komáromi végvár kezeihetetlenek tűnő hadnagya a törököt kiűző háborúban látványos karriert futott be. A párkányi csata után már az esztergomi lovas sereg főhadnagya lett, a következő évben váci kapitány, 1685-ben az esztergomi lovassereg parancsnoka, 1686-ban végig ott van a budai ostrom táborban, majd zsámbéki kapitány, s jóformán ki sem szállva a nyeregből emelkedik a katonai elit soraiba. 1691-ben szegedi vicekapitány, gróf Bercsényi Miklós helyettese, császári aranyéremmel kitüntetett ezredes. Nemességét a király megújította, esztergomi házát nemesi kúriává minősítette.

14 Mi a titka e gyors emelkedésnek? Ma már nyilvánvaló, hogy a kor társadalmi mobilitása elég nagy volt, nincsenek merev és áthághatatlan határok a rendi társadalom egyes rétegei között. Statisztikailag értékelhető, az esélyeket tárgyszerűen bemutató idevágó vizsgálatokkal azonban mindezidáig nem rendelkezünk, így csakis Bottyán egyéni képességeire figyelhetünk. Nem tudunk róla, hogy Thökölyhez csatlakozott volna. Talán nem is adódott rá lehetősége. Azt viszont gyorsan felismerte 1683 őszén, hogy Kara Musztafa bécsi veresége után döntő fordulat következik be. A Szent Ligának az oszmán hatalom visszaszorítására indított háborújában szükség volt rá, és Bottyán választott: mindenét az ország visszafoglalásának szolgálatába állította. Ez a minden nem kevés. Vagyona csak részben származott onnan, hogy a „szegénylegény állapotbaji tengődő" végvári vitéz „jól nősült", gazdag asszonyt, vett feleségül, Józsa Pál özvegyét, Lakatos Juditot. Bottyán anyagi jólétét nagyrészt maga alapozta meg, kereskedéssel szerezte, hitelügyletekkel gyarapította. S nagy összegeket fektetett a háborúba. A nemeslevéléit folyamodó kérelmében elmondja, hogy költségeit nem kímélte, a hajdúit maga fizette. Felfogása szerint a török kiűzése az ország legfőbb érdeke. „Isten tartsa nagyságodat, romlott hazánk javára" - zárja egyik, Esterházy János győri vicekapiránynak címzett hírlevelét.

15 Személyes kapcsolataiban az anyagiaknál felbecsülheteüenebb érték rejlett. Használható, hadviselésben jártas emberek tömegét tudta ezredébe összeszedni, és képességeit a császári hadsereg magyar főtiszti kara is elismerte. Jellemző például, hogy folyamodványát, amelyben nemeslevele megújítását kéri, Esterházy János és Koháry István ajánlotta. Esterházy már az 1663-64-i háború idején az egyik legbizalmasabb katonai tisztséget töltötte be, a győri vár vicekapitánya volt, Zrínyi nagyra tartotta, Montecuccoli sem nélkülözhette, s a törököt kiűző háború idején az egyik legtekintélyesebb magyar főtiszt. Koháry István báró, majd gróf, érsekújvári és bányavidéki vicegenerális. Tehát a korabeli magyar királyság legtekintélyesebb főtisztjei álltak jót azért, hogy amit folyamodványában elmond, megfelel a valóságnak. Bizalmukat Bottyán bőségesen viszonozta. Megbízható katona, s eddigi ismereteink szerint eredményes hírszerző hálózatot teremtett, s jó együttműködési készséget tanúsított.