Évkönyv 1993-1994 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 2. (Esztergom, 1994)

BOTTYÁN JÁNOS EMLÉKEZETE - Dr. R. Várkonyi Ágnes: Személyiség és történelem

Ha egyszer feltárja majd valaki a törököt kiűző háború kémszervezeteit, Bottyán jólértesültségének forrásairól is részletesebb ismereteket nyerhetünk. Leginkább azonban katonai tehetségének köszönhette gyors előmenetelét. 1685-ben az ő biztos döntése is hozzájárult Érsekújvár megvételéhez, amikor Ibrahim pasa Esztergom ostromával felhagyva Érsekújvár felmentésére indult, Lotharingiai Károly herceg elébe ment, s Monasterly rác vajdával együtt harcbaszállt Ibrahimmal, Bottyán esztergomi lovasaival a csata válságos pillanatában hozott segítséget. Buda ostromának kezdetén azonnal a kulcsfontosságú fehérvári út védelmét bízták rá, lovasezrede vívja ki az első győzelmet, és viszi Lotharingiai Károly herceghez, az ostrom parancsnokához a török foglyok első komolyabb csoportját. Az élelmezési napló tanúsítványa szerint az ostrom 75 napján mindvégig kitartott. Vereségeit és sikereit további kutatásoknak kell majd feltárniok. Ott van a székesfehérvéri blokádban is, majd ugyancsak Monasterly rác vajdával együtt harcol Badeni Lajos főparancsnoksága alatt a véres grabováci és botacsini csatákban.

16 A harcok során többször megsebesült. Esztergom védelmében, mint írja „nem csekély sebeket kaptam", („non exigua vulnera accipiendo"). Sebesülésének részleteit nem ismerjük. Néhány töredékes adat tanúsága szerint a fegyelmet kegyetlenül megkövetelte. Az ónodi katonák ügyében 1693 november 1-én kiadott pátense és a kecskeméti főbírónak 1694. szeptember l-jén kelt parancsa szerint a szökött katonákat keményen bünteti, lecsukatja, sőt kivégezteti.

17 Összességében annyi bizonyos, hogy sikerrel sajátította el a császári hadseregben megkövetelt fegyelmet, az új harcászati eljárásokat és különleges együttműködési készsége sem hagyta cserben; ezredével jól beilleszkedett a nagyobb hadműveletek szervezeti és szervezési rendjébe. Korának másik nagy kihívását, a gazdagodás, az élet újszerű megalapozottságának követelményét nem az egyik napról a másikra értette meg, hanem úgyszólván ezzel együtt élt. Végvári vitéz korában már közhelyszerű megállapítás, hogy az „élet lelke a kereskedelem". Pénzkölcsönzéssel is sokan foglalkoztak, polgárok, kisnemesek, tehetősebbek és egyházi intézmények. Mikor és hogyan bonyolította le Bottyán az első hitelakcióját'? Nem tudjuk. Hiányzik a hat vármegyében - Esztergom, Pozsony, Hont, Bars, Pest, Pilis, Solt és Csongrád - szétszórtan fekvő földbirtok megszerzését, művelését, jövedelmét rekonstruáló szakszerű vizsgálat. Vagyonának kialakulásáról és szerkezetéről nagyon hézagosak az ismereteink. Tudjuk, hogy a visszafoglaló háború idején is részt vesz az egész Dunántúlt behálózó tiltott marhakerskedelemben. A társaság felgöngyölítésére 1685-ben indított vizsgálatból kiderült, hogy a várkapitányok és végvári katonák évek óta együttműködve a déldunántúli rácokkal nagyban vettek és nyereségre adtak tovább szarvasmarhát számottevő tételben.

18 Milyen tőkével szállt be Bottyán ebbe, és mennyire részesedett a nyereségből, azt további kutatásoknak kell majd eldönteniök. Kölcsönöket kisebb-nagyobb tételekben adott. Adósai tőzsérek, kereskedők, adófizetési kötelezettségük kiegyenlítését ilymódon megoldó vármegyék. Hakszner István kereskedő például közel 17 ezer forint kölcsönt kapott tőle, biztosítékul házait, szőleit, földjeit, rétjeit és malomrészét kötötte le, 1695 novemberében a kölcsön nagyrészét kiegyenlítette, a hátramaradt, kevés híján négyezer forint miatt pörölni kellett.

19 A század végén Bottyának tetemes vagyona van, föld, szőlő, puszta, ménes, gulya stb. Gyarapodásának módszereit a kor viszonyai szabták meg. Ingatlanjai jelentős részéhez zálogbirtokként jutott. Köbölkút és Bátorkeszi falvakat gróf Pálffy Miklóstól zálogjogon birtokolta, s amikor Kollonics Lipót érsek úgy