Évkönyv ’92 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 1. (Esztergom, 1992)

Ortutay Andrásné: Nyergesújfíüu a XVIII. század végén

vetésével, ennek ellenére kettős rendszerben történik." A föld az elvetett vetőmag négyszeresét hozta. A század végére a német telepesek fejletebb ismeretei és a lakosság létszámának növekedése egyaránt indokolják a három nyomásos rendszerre való áttérést. 1784/85-ben, amikor felsorolják a cséplési munkadíj és a szalmából való szolgáltatás mértékét, megkülönböztetik az őszi („automnali") és a tavaszi („vernali") termést. •* Állatot - főleg nagytestű állatot - jóval kevesebbet tartottak, mint a két nyomással gazdálkodó alföldi területeken. Juhot egyáltalán nem tenyésztettek. Tehát itt is érvényesült a szántó - állatállomány - legeltető terület arányának „ördögi köre": a gyarapodó népesség több szántót igényelt - a csekély állatállomány miatt nem javultak a termésátlagok. 1720-ban 3507,5 pozsonyi mérő gabona termett - 1785-ben 163-mal több háztartás csupán 4377,3 mérőnyit tudott megtermelni. A szántóföldön még a XVIII. sz. végén is csak „kétszerest" és zabot termeltek. Egyéb terményekről, még hüvelyesekről vagy káposztáról sem tudunk. Míg Somogy megyében, Mernyén külön termelték a búzát és a rozsot, volt ahol 30:17 mérő arányban, itt a gyenge földeken igénytelenebb gabonával kellet beérni. A Partiumban lévő Geszten 9-11 kévét szolgáltattak a köles- lencse- és borsótermés után. (70-) Nyergesen ezeket a fontos élelmiszereket valószínűleg az ugarba vetették - így nem kerültek feljegyzésre a dézsmajegyzékekben. Jellemző, hogy a kicsi töredéktelkeken, ahol a kenyérgabonát amúgy sem tudták volna megtermelni, inkább a kevésbé munkaigényes zabot vetették - főleg, ha állatokat tartottak (15 család). Ilyen családok helyzetére példa: Mathias Fligenauer 38/1.: 1/4 telkes, nős termelt: 133.: gabona: -, zab: 21/2 kereszt 82.: bor: 15 akó dicalis: 150.: tehén: 1, ló: 3 föld: 9 h , kaszáló: 1, szőlő: 4 6/8 kapás Michael Rittberger 150/2.: zsellér, családos termelt: 126. gabona: -, zab: 1 1/2 kereszt dicalis: 172/B.: borjú: 1, ló: 2 föld: 04/8 hold, kaszáló: 0,2 A termékszerkezetet érdemes összevetni a geszti uradalom dézsmajegyzékeinek feldolgozásával. A forrás - mint Fábián István hűtlen kezelés miatt elbocsájtott udvarbíró peranyaga - tartalmazza a geszti és a mezőgyáni dézsmajegyzéket. A gabonafélék arányát vizsgálva kitűnik: a termelés fejlettebb és eredményesebb volt. Geszten: búza: 75,9 % (a tavaszi vetés mennyisége elhanyagolható) árpa: 3,7 % zab: 20,4 % MezŐgyánban: búza: 81 % árpa: 3,7 % zab: 12 %

(71) Nyergesen: gabona: 51,6 % - még rozzsal keverve is rosszabb arány zab: 43,9 % A termés mennyisége is kevés. Ezt indokolhatja a föld minőségén, a kevés állaton és a telkek elaprózódott voltán kívül a természet adta véletlen (az időjárás) is.