Évkönyv ’92 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 1. (Esztergom, 1992)
Ortutay Andrásné: Nyergesújfíüu a XVIII. század végén
A paraszti földeket adózási szempontból négy osztályba osztották: I. 195 4/8 II. 209 6/8 in. 193 IV. 810 6/X - tehát a földteriilet több mint fele. 1409 hold Ugyanakkor Bajóton a 967 holdból csupán 346 a IV. osztályú. 1785-ben 1645,5 kereszt „kétszeres" és 1255 kereszt zab termett. Amikor a próbacséplést elvégezték, 1 kereszt „kétszeres" 2 4/6 mérő szemet, 1 kereszt zab majdnem 3 mérő szemet adott. A termés összesége: kétszeres: 4377,3 mérő zab: 3765.0 mérő 8042,0 mérő szemtermény Egy holdon (átlagban) 5,5 mérő szem termett (ismerve a földművelők által használt föld mennyiségét: 1409 hold). Ezt igazolja egy konkrét példa is: Mathias Czugelder 39.: nős, zsellér termelt: 132.: gabona: 1 1/2 kereszt, zab: dicalis: 160/B.: föld: 0 5/8 hold termésátlaga egy holdra vetítve: 5,48 pozsonyi mérő Azt, hogy az állatok tartásához szükséges (füvelő) teriilet nem volt elegendő, a hasonló adottságú Bajóttal való összevetés is bizonyítja. (Arra, hogy nem csupán a kaszáló, hanem a bevetett szántón, a kerten és a szőlőn kívül az egész határ szolgálta az állattartást, ebből az egy adatsorból is lehet következtetni). Nyerges Bajót ház 176 125 szántó 1409 holt 967 kaszáló 193,5 kaszásnyi 165 kaszásnyi így természetes, hogy az igavonó marhák (ökrök) száma meg sem közelíthette az Alföldre jellemző mértéket, ahol az árvizes rossz földek és a hódoltság viszonyainak következtében az állattenyésztés rohamosan fejlődött, ez vált a megélhetés fő forrásává. Gyomán 1774-ben 328 jobbágynak 700 ökre, 1200 juha volt. Gyulán (Magyar Gyulán) 2965 marhát (emellett 400 tehenet és 1106 lovat) tartottak. Egy parasztnak 8 igásbarma, 8 lova, 34 tehene, 100 juha és 16 sertése lehetett, de még egy „közepes állapotú" jobbágy is 6 ökörrel szántott. De még a bajótinál is kedvezőtlenebb az adat, ha az ökrök számát vizsgáljuk. Valamivel javítja az arányt, ha a tehenek, borjak számát is figyelembe vesszük. Az állattenyésztés igényesebb voltára utal a sertések nagy száma (bár jobbára makkoltattak), s az, hogy kevés kecskét tartottak, juhot pedig egyáltalán nem (a legelő szűkössége miatt). Nyerges Bajót ökör 155 164 tehén, borjú 555 151 kecske 33 53 juh - 134 sertés 158 81 A megfelelő minőségű szántáshoz szükséges 6 ökörrel csak 6 jobbágy (1/2 telkesek) rendelkezett. A legjobban felszerelt, s ezért legtermelékenyebb gazdaság:
