Évkönyv ’92 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 1. (Esztergom, 1992)

Ortutay András: Falusi árvák helyzete a XVIII--XIX. század fordulóján, Bajnán

utal az a megjegyzés, ami a csimaföldi búcsúra vonatkozik: „Búcsú napján az uraság borát mérik, de azt ezentúl csak a templomtól távolabb szabad cselekedniök." Az iskolamester, aki Nagysápon is működött, az egyházi vizsgálat szerint Bajnán három gyereket tanított.

( * 1733-ban egy bűnügyben folytatott vizsgálatot Esztergom vármegye törvényszéke Bajnán. Az egyik bajnai jobbágy terhes feleségét megfojtotta. Ötven korbácsütésre ítélték. Érdekes a kihallgatott tanúk névsora: Herczeg Mihály tiszttartó mellett az egyik szomszéd, akit kihallgattak, a többiek nők. Ott van köztük Fazekas Anna, a község bábája - ez az első adat, hogy Esztergom vármegyében községi bábáról hallunk. Nyolc 25 és 50 év közötti özvegyet és férjes asszonyt hallgattak ki az ügyben. A legfiatalabb is hivatalos ember felesége volt, Almási Judit, akinek a férje hajdú volt. ^ * A Sándor-családdal való földesúri viszonyt a korábbi szóbeli megállapodások után 1734. április 2-án foglalták írásba. Ez volt az a szerződés, amely Mária Terézia urbáriumáig szabályozta a bajnai jobbágyok és zsellérek földesúri szolgáltatásait. A földesúr és a jobbágy viszonyára jól utal a bevezetés is, amelyben csak a földesúr szerepel: „Én Szlavniczai báró Sándor Mihály, Kegyelmes Urunk eő Fölségének Tanácsosa, Nemes Esztergom Vármegyében Bajna névő Helységnek örökös Ura adom tudtára az kiknek illik, hogy nevezett Helységem Jobbágyinak terjesztett panaszit el távoztatnom, és jó rend tartást bé hoznom akarván, melly szerént bizonyos kötelezéseket, és munkájokat, hogy tudhassák, és a szerént magok munkáit is könnyebben kormányozhassák, léptem vélek meg másolhatatlanul ez alább meg nevezett esztendőbéli adókra és kötelességekre, és munkájoknak véghez vitelire, úgy mint:" Pontosan megszabta a szerződés, hogy az őszi szántást marhaszám szerint kell a jobbágyoknak teljesíteni, kinek három marhája van, három napot, kinek hat, hat napot kell dolgoznia. A tavaszinál is hasonló a teher. Az aratásnál marhás gazda négy napot, a zsellér két napot köteles dolgozni, de ha ez alatt nem fejeződik be a munka, tovább kell dolgozniuk. Más alkalmakkor heti egy nap igás robotot, vagy gyalog robotot köteles teljesíteni. Sürgős munka esetén a földesúr több munkát is igényelhet, avval, hogy a későbbiekben ezt a munkát elengedi. Ha nincs szükség igás munkára, heti két nap gyalog munkát kell adni. A puszták használatáért édesapja egy egész helyes jobbágytól hat forintot kért évente, ő, fenntartván ezt a jogot, most csak évi öt forintot kér. Minden termésből kilencedre, a pusztákból és irtásokból nyolcadra tart igényt. A két urasági malomból a vám harmadát kell megadniuk a jobbágyoknak, s a tavak gátjait jó karban kell tartani. „Karácsony ünnepekre egy őzzel, vagy egy borjúval tartoznak. Szent Mihály nap tájban minden helyes gazda két kappant, és fél helyes egyet, fertályos a szerént tartozik adni. Kis Asszony nap tájban tojást 450-et tartoznak (adni). Mivel pediglen a mészár szék egyedül az Uraságot illeti, az okáért, hogy nekik engedtem, tartoznak adni minden esztendőben más fél marhát faggyúval, minimum 150 fontban, és azon mészárszékben ollyan mészárost tartani, aki az uraságnak megelégedésére jó húst vágjon." A feltételek kemények voltak, de érdekes módon nem terjedtek ki a bajnaiak számára oly fontos szőlőkre.

(3 -) Az 1736-1740 között pusztító országos pestis Bajnán az átlagnál kevesebb áldozatot szedett.

(3T) Az egyházi, földesúri terhek mellett a legtöbb panasz a porció, a faluban elszállásolt katonák tartása, az átvonuló nagyobb katonai egységek és tisztjeik túlkapása miatt volt. 1739 telén öt katona volt elszállásolva Bajnán, legtöbb a járásban. A szintén nagy Dömösön, Nyegesújfalun, Pilismaróton 4-4 katonát szállásoltak el. A községi bíró kijelölése alapján a katonák hetente változtatták szállásukat a jobbágyházaknál. Az évente ismétlődő panaszok közül egyet idézünk fel teljes terjedelmében: „Alázatos szolgálatunkat Tekintetes Nemes Vármegye státusinak, kivánván minden lelki s testi jókat. Parancsolattya szerint értésire adgyuk a Tekintetes Nemes Vármegyének, hogy nálunk vagyon 31 orális és lajdinont két