Évkönyv ’92 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 1. (Esztergom, 1992)

Ortutay András: Falusi árvák helyzete a XVIII--XIX. század fordulóján, Bajnán

equilissa, mind márciusban, s mind pedig áprilisban, mellyekre a fölöstömnél nagyobb panaszunk nincsen; mely kegyes jó akarattyában Tekintetes Nemes Vármegyének tovább is ajánljuk magunkat édes protectiójában; várván tovább is kegyes dislocatioját, megszánván bennünket illy sok német tartásátul. Azért is maradunk ekintetes Nemes Vármegye statussinak, Nagyságoknak. Uraságoknak érdemtelen szegény jobbágyi, bajnai lakosak. Bajna die 9 Maj Anno 1740." (38) Ebben az időben már az Izsó családnak „annál isok és donatiojuk" van, tehát nemesnek számítanak.

(39) 1741/1742-ben Seres András a bajnai bíró, Kovács Mihály a törvénybíró. A község pecsétje feltűnik egy elszámolásukon, amely szerint az 1741, november 16-án tartott vármegyei gyűlésre 4 forint 11 krajcár éktékű húst vittek be Esztergom-Vízivárosába, a vármegye házára. Egy 1742. december 31-i elszámolást a „BAINA HEJISÉG" pecsétje köriratú pecsétnyomóval igazoltak, amelyen két búzaszál közt ekevas látszik.

(40) Bajna fizeti a legtöbb adót ezekben az években az esztergomi járásban, s az iparosok és különféle bérlők száma is jelentősen megnő. Ebben az időben Szabó György a molnár, Rojka Ádám a mészáros, Oczjelka Ferenc, Sikuta János, Takács Pál mint takácsok adóznak, Horváth János, Hegyi Ferenc varga, Vidra István és Nyitrai Miklós csizmadia, Gyalós István kerékgyártó, Serfőző András sörfőző. Szky János pék, Fajz József zsidó három évre 500 forint árendát fizet az uradalomnak.

(4 -) 1744/1745-ben a község 2 malom után, míg Imre János egy folyami malom után fizet taksát a vármegyének.

(42) 1751-ben már 18 iparos és bérlő fizet adót. (43

° A község külső képe is csinosodott. 1751-ben báró Sándor Mihály kibővítette a templomot, fatomya helyett olyan kőtornyot emeltetett, amelyen óra is volt, s négy harang konghatott egyszerre. „Az egész templom boltíves, szószéke márványozott és három oltára van, padjai kettős sorban; kőből épült kórusán 6 változatú orgonája van. A temető távolabbra vitetett." A Sándorok kastélyában külön kápolna volt, ahol a család külön is hallgathatott misét (44) A bajnai plébános szolgálatában állni komoly dolog volt, 1753-ban egy perben Szlovák János a plébános juhásza tanúskodott, aki korábban Csolnokon gazdaember volt, úgy költözött át másfél évre Bajnára, jobbágyságot hagyva ott.

<45) Az 1755-ös canonica visitatio szerint 1111 fő katolikus lakója volt Bajnának. Á plébános, Nagy Antal saját szép könyvtárral rendelkezett, bár a plébániának csak három saját könyve volt. Az egykori középkori falvak helyén, Sarason egy oltár és néhány kép volt, „kis harangja egy körtefára van megerősítve". Áz egyházi szolgálatot is Nagy János remete látta el, aki a hívek jóindulatából élt, nem kellett kodulnia. Csimaföldön három haranggal ellátott fatorony állt, a kóruson három változatú, pedál nélküli orgonával. Itt egy remete és egy remete-újonc élt. „A kálváriahegy süt tetején (kőből emelt dombon) 3 kőkereszt áll az Üdvözítő és két lator kőből faragott alakjával. Lábaiknál a szent kereszt alját átfogó Boldogságos Szűz, Szent János és Mária Magdolna szobra látható, a domb alatt pedig mesterségesen vájt kápolna van Szent Anna oltárával." (46) Ezekben az években már 11 armális nemes élt Bajnán.

(47) Mária Terézia urbáriumának kihirdetésére és a különböző észrevételek megfogalmazására 1768. augusztus 25-én került sor Bajnán Sissay János vármegyei alispán jelenlétében. Változtatás és észrevétel nélkül szerepelt az urbáriumban a jobbágyárvákkal kapcsolatos több intézkedés: „6. pont 1. parag. Az Maradék-nélkül meg-hólt Jobbágynak javait a többi Jobbágyok megoknak ne tulajdonítsák, hanem azokat az Magva-szakainak halála-után mingyárást az Uraságnak bé-jelentsék; mellyeket-is, úgy nem különben az elszökött Jobbágyoknak Javait az földes Ur Tripartitális Törvény harmadik Részének 30a Titulusa-szerént ki-fizetvén előbb másoknak igazságos kereseteket, és Pénz-béli adóságokat, maga kezéhez veheti; úgy mint az által, hogy 1723 dik Esztendőbéli 18 dik Articulusnak rendelése fönt tartassék, és