Évkönyv ’92 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 1. (Esztergom, 1992)
Ortutay Andrásné: Nyergesújfíüu a XVIII. század végén
Még a férfi családfők vizsgálata is sok tévedési lehetőséget tartalmaz, főleg a „zsellér" és az „egyéb" katagóriák korábban már érintett problematikája miatt Hiszen nem egyformán „zsellér" az az 53 éves „napszámos", akinek a fia önálló 1/4 telkes, az a 67 éves „napszámos", akinek két fia összesen 1/2 telken gazdálkodik, a 3. fia tanul és a 4. ugyan házas zsellér, de molnár - és az, akinél valóban nincs megélhetést biztosító telke, szőleje. (9l) Nem tekinthető, „elnyomorodottnak" az uradalmi ispán sem (92) . Nehéz megállapítani a zsellérnek minősített iparosok valós helyzetét (bár ehhez segít, ha az állatállományt, a szőlőt ül. a háztartásba összeírt legényeket és szolgákat is megvizsgáljuk). A pontatlanságok ellenére biztonsággal megállapítható, hogy a falu társadalma egyértelműen paraszti jellegű volt 1784/85-ben, és ez a jelleg a következő években (1790-ig, a dicalis összeírásáig) nem változott. Nyergesen is „parasztnak" minősültek a telkes jobbágyok (1/2 és 1/4 telkesek, mivel teljes vagy több telekkel senki sem rendelkezett), zsellérek, napszámosok, pásztorok és szabadságolt katonák - a férfi családfők 89,2 %-a. Ez valamivel több az országos átlagnál, de ez a falu esetében természetes. Az agrárnépesség belső tagoltsága is eltér az országostól: több a töredéktelkes. Ezt indokolják a földrajzi adottságok (szűk a faluhatár), a lakosság nagy száma (a folyamatos beköltözés relatív túlnépesedést eredményezett), és talán a nagybirtoknak a terjeszkedését meggátoló hatása is. 1/2 telkes: 32 fő 14,8% 1/4 telkes: 58 fő 26,8 % telkes: 90 fő 41,6 % zsellér: 72 fő 33,6 % napszámos: 47 fő 21,7 % katona: 2 fő pásztor: 5 fő A két paraszti réteg anyagi helyzetének különbsége a lakosság és a családok vizsgálatakor kiderült A zselléreknek kisebb volt a családja, alig élt szolga, szolgáló a háztartásukban. Az ő családjukból kerültek ki a 8-12 éves szolgagyerekek, s utódaiknak más útja nem volt: egyetlen fiúkból sem lett polgár, diák, sőt mesterlegény sem. Sokan nem éltek önálló házban Cili- saját házukban). Gazdálkodni sem képesek önállóan, csak több szomszéd (rokon) öszszefogásával illetve a szőlő hasznából képesek megélni. Állatállományuk elenyésző: igásállatuk nincs, legfejebb tehenet, birkát, sertést tartanak. A község vezetőségének tartható testület (bíró, törvénybíró, hegymester, esküdtek) valamennyien a jobbágyság legmódosabb rétegébe tartoztak. Michael Abronits: bíró, hegymester (nem szolgáltat), 30 éves, családos, 1/2 telkes (18 h), 8 kapás szőlővel állat 12 jövedelem: fahordás: 276,70 Ft (társaival) Ferdinánd Kodmajer: esküdt 60 éves, családos 1/2 telkes (19 h), 4 kapás szőlővel állat 10 jövedelem: fahordás: 13 Ft Francisaus Komajer: esküdt 42 éves, családos 1/2 telkes (32 h), 5,5 kapás szőlővel állat 10 jövedelem: fahordás: 9,35 Ft
