Évkönyv ’92 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 1. (Esztergom, 1992)
Ortutay Andrásné: Nyergesújfíüu a XVIII. század végén
Martinus Puchner: esküdt, törvénybíró, 53 éves, családos 1/2 telkes (18 h), 8,5 kapás szőlővel állat 13 jövedelem: fahordás: 195,32 Ft (társaival) Stephanus Szabó: esküdt, 59 éves, nős 1/4 telkes (9 h), 4,5 kapás szőlővel állat 4 jövedelem: fahordás: 8,15 Ft (93) Mint korábban kiderült, a zselléresedés nem volt drámai mértékű: 69 főt érint, s csak egy nem koros embert Éppen ezért nem lenne célra vezető a százalékszámot (10 %) figyelembe venni, hiszen a zsellérnek nyilvánított emberek fiai gazdálkodnak tovább' (94) 1784-85-ben 8 férfi családfőt minősítettek polgárnak - a családfők 2,8 %-át Közéjük tartozik egy kereskedő, 6 iparos, egy „chyrurgus (95) . Az ő esetében elgondolkodtató, valóban polgára-e a falunak, hiszen a szálláson lakik, családja, háztartása nincs. Foglalkozása mai fogalmaink szerint az értelmiséghez sorolná. 1790-re csak Antonius Gamba, az olasz kőfaragó hiányzik a jegyzékből, valamint Jacobus Miller, 63 éves mészárosmester, akinek fiai már 85-ben is felnőttek voltak. így a polgárok száma csökkent, de ennek inkább személyes, mint gazdasági vagy társadalmi okai lehettek. (96 ' } Átmenetnek tekinthető a polgári és a paraszti helyzet között Adamus Knetler vendéglős, aki megélhetne az 1/2 telekből és a gazdaságból - de úgy tűnik, dinamikusan fejleszti a vendéglőt Sok alkalmazottal dolgozik, építkezik (ami az erdőgazdasági iratokból, fahordásból és ajándékból következik). (9r> A zsellérnek minősített iparosok rétege sokkal mobilabb. Dinamikusan növekedett a létszám: 1784/85-ben 16, 1790-ben már 26. Az összeírásban nyilvántartottak közül később négyen hiányoznak. Egyikükről semmi további adat nincs. (Andreas Halász, molnár), hárman zsellérként éltek a faluban (Bernardus Friedschlag molnárlegény, Phillippus Schauer kötélverő, Benedikt Vik mészáros), Joannes Happl „suszter" pedig 1790-ben meghalt (98) Az iparosok közül 11 név megegyezik, ők folyamatosa iparral foglalkoztak. Négy név új a faluban. A többiek a lakosságból emelkedtek ki. Többségük a mezőgazdasági termelésből megélni nem tudó (a 18 holdas Loner és a 9 holdas Schlegel kivételével). (99-) Többen közülük harmadik-negyedik fiúk (Májer, Gyarmaty, Farkas, Horváth) (10 °-) vagy özvegyasszony fia: 196/1.: Elisabetha Riedl (Joannis relicta) zsellér, családos fia: Franciscus, 18 éves, zsellér, nős, molnárlegény Josephus, 15 éves termelt: 105.: gabona: 2 1/2 kereszt 9.: bor: 7 akó dicalis: 50.: Francisaus Riedl házas, zsellér föld: 1,25 hold iparos A feudális uralkodó osztály - a nemesség - nem élt Nyergesen, legfeljebb „ide vetődött" átutazóban a „Gémein Quartir Haus"-ba. (1 -) Bonyolultabb az értelmiség vizsgálata. Az összeírás ezt a szempontot nem is ismeri, a feltűntetett foglalkozásokból lehet csak megállapítani, hogy tartózkodott Nyergesen a megyei „chyrurgus", itt élt Nicolaus Huszár, a latinul író katolikus pap és Joseph Bencsény, a nagycsaládos postamester - aki inkább „beamter", ahogy az összeírás számon tartja. Talán értelmiségnek tarható a tanszemélyzet: Bartholomeus Radl, jegyző és iskolamester és a két
