Évkönyv ’92 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 1. (Esztergom, 1992)

Szabó János: Az Esztergom vármegyei Közjóléti .Szövetkezet szervezete és tevékenysége (1942-1944)

Szabó János Az Esztergom vármegyei Közjóléti Szövetkezet szervezete és tevékenysége (1942-1944) /. Az ONCSA kialakulása és szervezete; a közjóléti, szövetkezet az ONCSA szervezetében Szociális jellegű tevékenység nagyon régóta létezik a különböző társadalmakban. Különböző formáit gyakorolhatták egyének, társadalmi szervezetek, intézmények és maga az állam is. A modern szociálpolitika fogalma s vele maga a kifejezés azonban valószínűleg XX. századi. Ekkor sok más hasonló szerkezetű szó születik. Ez azzal kapcsolatos, hogy egyre inkább maga az állam kezdi végezni, sőt kisajátítani többek között a szociális tevékenységet is.

(L) Magyarországon modern értelemben vett állami szociálpolitikáról először komolyan csak az 1930-as évek második felében beszélhetünk. Elméleti előkészítése és gyakorlati megvalósítása szorosan kötődött nálunk az un. formális - racionális közigazgatástanhoz, személy szerint pedig ennek jeles magyarországi képviselőjéhez: Magyary Zoltánhoz. Vele és iskolájával került előtérbe Magyarországon a közigazgatás s azzal együtt a szociális igazgatás eredményességének, produktivitásának alapvető követelménye. „... nem szociális közigazgatásra van szüksége a régi államnak - hangsúlyozta - hanem az állam megújulására, amelyben más a közigazgatás szerepe, és ezért más a közigazgatás és az emberek új viszonya is egymáshoz." <2

^ Gondolatait a gyakorlati politika persze a maga igényeinek megfelelően módosította. Magyarországon az állami szociálpolitika, ezen belül a produktív szociálpolitika közvetlen kiváltó okai az élesedő társadalmi feszültség és a fenyegető háborús veszély volt. A fokozott állami tehervállalást a háborús konjuktura miatti jobb gazdasági helyzet tette lehetővé. A konkrét formákat - nagycsaládosok támogatása, gyermekkedvezmény, házasodási kölcsön - erősen befolyásolta az, hogy tudatosodott: veszélyben van a népesség létszámának utánpótlása (egyke-kérdés).

(3) A 30-as évek második felében több fontos szociális célú törvény született a 8 órás munkanap bevezetéséről, a minimális bérek rögzítéséről, a feltételekhez kötött fizetett szabadságról (1937), a gyermeknevelési pótlékról (1938).

(4) Az ONCSÁ-ban kiteljesedő produktív szociálpolitika egyes megoldásainak persze más, nem állami szintű előképei is voltak már korábban. Ilyenek voltak a különböző házépítési akciók, pl. az OFAKSZ (Országos Falusi Kislakásépítő Szövetkezet.) Az állami szociálpolitika szervezetének kialakulását Máthé Gábor szerint három lépcsőben lehet követni. Az elsőt az 1920-as évek elején a miniszterelnökségi belső szervezet módosítása, a másodikat a gazdasági válságot követően a minisztériumok közötti ügyrendezés jelzi. Végül a harmadikat a hadigazdálkodással és a produktív szociálpolitikával összefüggésben a szociális felügyelői - tanácsadói rendszer reprezentálja.

(5) A harmadik lépcsőfokot, a produktív szociálpolitika kialakítását konkrétan talán 1937-ben kezdte a kormányzat amikor egy BM-rendelet a hitelnyújtást jelölte meg az intézményes