Évkönyv ’92 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 1. (Esztergom, 1992)
Csombor Kizsebel: Lengyel katonai menekültek Esztergomban a II. világháború idején
A menekültek vallási és kulturális élete Esztergomtáborban és Esztergomban A menekültek vallási, művelődési és kulturális tevékenysége a Magyarországra érkezést követő hetekben megkezdődött. Esztergomtáborban a tábori klubot még 1939. október 14-én megnyitották, vezetői az internáltak közül kerültek ki. (125) Asztalokat, padokat, rádiót, sakk-készletet helyeztek el itt, valamint oltárt. A falakat lengyel és magyar hősök arcképei díszítették. A klubban tartották a színielőadásokat, itt lépett fel a tábor zenekara. Mind a magyar, mind pedig a lengyel ünnepeket megtartották. A felnőttoktatást szolgálta a Katolikus Szabadegyetem, melyet 1940. február 11-én nyitott meg Radonski wloclaweki megyéspüspök Budapesten. ( * Célja a menekültek régebben szerzett ismereteinek felfrissítése, az emigráció körülményeibe való könnyebb beillerzkedés segítése, valamint a menekült, megfelelően képzett előadók számára alkalmat biztosítani ismereteik ébrentartására és továbbadására. Ezért tudományos előadásokat, tanfolyamokat, kirándulásokat szerveztek. Esztergomtáborban autóvezetői tanfolyam indult 1940 tavaszán 30 fő részvételével (127-) és magyar, angol nyelveket is oktattak a táborban. A foglalkozásokat a táborban alakult szabadegyetemi csoportokban tartották, a klubban. A munkászászlóalj felállítása és a munkába állás után a foglalkozásokat csak a téli időszakban folytatták. A munkára kiadott katonákkal is tartották a kapcsolatot Ellátták őket a Magyarországon megjelenő lengyel sajtótermékekkel, elsősorban a „Wiesci Polski" számaival, melyből 40 db járt a tábornak, valamint tábori anyagokat és könyveket küldtek nekik. (128-) A tábornak önálló könyvtára is volt, amely 70 db lengyel könyvből állt de az Amerikai Bizottság mozgó könyvtára szintén biztosította a téli hónapok időtöltéséhez szükséges olvasnivalót. ^ 129) A lengyel klubba a szomszédos laktanyából a magyar katonák is bejártak. A magyar és lengyel katonák között igazi baráti légkör és együttműködés alakult ki, ami a nyelvtanulást is segítette. A menekültekkel kb. 60 lengyel lelkész érkezett Magyarországra. (130) Az 1939 őszén megalakult Lengyel Lelkészi Hivatal, és a Lengyel Nagykövetség szorgalmazta, hogy a menekült lengyel papok szolgálatukat a polgári és katonai táborokban végezhessék. Erdekükben Serédi hercegprímás is közbenjárt, és a világi hatóságok nem gördítettek akadályt a papok működése elé. Esztergomtáborban a katonák lelkigondozását Jarosik Jakab lengyel plébános végezte. L) Rendszeresen hallgathattak szentmisét, a katolikus ünnepeket megtartották. 1940 húsvétja előtti nagyböjtben a Lengyel Lelkészi Hivatal vezetője, Karol Radonski püspök szolgáltatta a szentgyónás lehetőségét, és misét is mondott. (132) Egy év múlva, húsvétkor pedig Wilk-Witoslawski atya, a Hivatal akkori vezetője celebrálta a misét Esztergomtáborban. ^ 33-) Ezek a látogatások igen fontosak voltak a menekültek számára, mert a mélyen katolikus lengyeleknek segítettek elviselni a menekült állapotot, másrészt a helyben szolgáló lelkésznek adtak iránymutatást 1942-ben került kiadásra a „Jednodniówka obozu pracy Polskich Zolnierzy internowanych w Esztergomtábor" ("Az Esztergomtáborban internált lengyel katonai munkatábor egyszeri újságja") című összefoglaló munka. (134) Sok technikai nehézséggel kellet megkűzdeniök a készítőknek, mivel lengyel betűk az esztergomi nyomdában nem voltak, azokat külön Budapestről kellett beszerezni. A munka fő szervezője Julián Kurdibowicz volt, a cikkeket pedig a tábor lakói, lengyel tisztek írták. Az Esztergom és Vidéke 1939. október 19-i száma a vármegyei gyűlések című rovatában tudósított arról, hogy Esztergom város közönsége részvéttel fordult a lengyel menekültek felé, és társadalmi akciókkal igyekszik módot keresni arra, hogy nehéz sorsukon enyhítsen legalább figyelme kimutatásával. (l35 °
