Évkönyv ’92 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 1. (Esztergom, 1992)

Csombor Kizsebel: Lengyel katonai menekültek Esztergomban a II. világháború idején

A németek a menekültek befogadását kísérő rokonszenv miatt többször tiltakoztak a magyar kormánynál. Különösen nagy vihart váltott ki az Esztergomban 1940.1. 6-án tartott szentmise, ahol a résztvevők a jelenlévő lengyel internáltakkal együtt a pápai és a magyar himnusz után a lengyel himnuszt is elénekelték. A misét celebráló hercegprímás a vallás és közoktatásügyi miniszterhez írt levelében próbálta menteni a történteket. „A lengyel himnusz éneklése engem is váratlanul ért. Mivel a lengyel kormánnyal diplomáciai viszonyban vagyunk, a himnusz megkezdése után történő kivonulást barátságtalan és sértő célzatúnak magyarázhatták volna a nagyszámban megjelent lengyelek, ezért ettől eltekintettem."

(1 6) A HM. 21. osztálya 1940.1. 10-én kelt kiadványában intézkedett, hogy a hatáskörébe tartozó táborokban a lengyel himnusz éneklése csakis a lengyelek számára külön tartott miséken megengedett.

( A vármegyei Iskolánkívüli Népművelési Bizottság az Esztergomi Zeneegylettel karöltve 1940. I. 28-án lengyel zenészekkel és dalárdával közösen hangversenyt rendezett, melynek bevételét a lengyel résztvevők javára ajánlották fel.

(138

A 40 tagú lengyel dalárda tagjait, akik az esztergomtábori tábor lakói közül kerültek ki, Bánáti Buchner Antal, a Zeneegylet karnagya tanította be. Az érdeklődés olyan nagy volt, hogy 1940 I. 28-án délután négy órakor külön ifjúsági hangversenyt tartottak az Esztergomi Katolikus Legényegylet nagytermében. Az Esztergom és Vidéke beszámolója szerint mindkét előadáson zsúfolásig megtöltötte a közönség a nagytermet. (139) A műsoron klasszikusok, valamint lengyel katonadalok és nagyar énekszámok szerepeltek, hatalmas sikert aratva. Az újságíró megjegyezte, hogy „érdekes, hogy a számunkra nehéznek látszó magyar szöveget a sajátos magyar dallammal együtt, alig két hét alatt sajátították el a lengyel énekesek."^

1 -) Nagy nap volt a tábor életében 1941. június 15-e, amikor a hercegprímás a 14 papnövendék között León Misiuda teológus hallgatót is felszentelte az esztergomi Bazilikában.

(141) A szertartáson részt vett a helyi előkelőség, a lakosság és a katonai előjáróság is. A tábor mellett lévő szalézi kápolnában 1941. június 23-án Misiuda tisztelendő szentmisét tartott, melyet a táborért és az otthon maradt családokért ajánlott fel.

(142) 1943-ban a Vatikán magyarországi képviselője, Angelo Rótta pápai nuncius szinte minden magyarországi tábort meglátogatott. Esztergomban 1943. május 27-én az itt lévő kb 150 lengyel menekülttel a Szenttamás-Vizivárosi Katolikus Olvasókör feldíszített helységeiben találkozott.

(I43) A nuncius sokáig elbeszélgetett a menekültekkel, és ajándékcsomagot adott át nekik. Fogadására Drahos János érseki helytartó és dr. Etter Jenő polgármester is megjelentek. A nuncius kiséretében volt Aleksander Król alezredes, a Katonai Képviselet vezetője, Kollontaj-Srzednicki orvos vezérőrnagy is. (144-) A munkáscsoport tagjai rendszeresen látogathatták a város templomait, de kihelyezett lelkész nem szolgált; Jarosik plébánost Pilisvörösvárra helyezték a táborral együtt. A munkavállalás általános gyakorlata miatt jóval kevesebb előadás és tanfolyam megszervezésére került sor. A munkáscsoport részére 1943. július l-jén autóvezetői tanfolyam indult azzal a céllal, hogy a legénységből gépkocsivezetőket és mezőgazdasági gépek vezetéséhez értő embereket képezzenek.

(14) A tanfolyam elméleti és gyakorlati részből állt. Részére gyakorló céllal gépkocsit a Katonai Képviselet biztosított, a rendszám elnyeréséért maga a polgármester is közbenjárt. Vezetőjét, Borowski őrnagyot a HM. 21. osztálya az egri lengyel tiszti táborból éppen ezen indok alapján vezényelte Esztergomba. (146) A munkáscsoport számára tartott előadásokat Dr. Kaltenbergh Leo egyetemi tanár.

(147) Emlékezetes esemény volt mind a város, mind pedig a menekültek életében az 1943. október 17-én tartott Magyar Mickiewicz Társasági vándorgyűlés, melyen a Belügyminisztérium külön engedélyével a lengyel polgári menekültek is részt vettek.

(148-) Az ünnepségen szereplő lengyel dalárdának Ipolyszalkáról Esztergomba való szállításához alispáni engedéllyel az esztergomi Start autóbusz vállalat különjáratot biztosított.

(149-) A gyűlés előtt mise