Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Vármegye- és egyháztörténet - L. Balogh Béni: Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945-1949 között
NEMZETISÉGI KÉRDÉS KOMÁROM-ESZTERGOM VÁRMEGYÉBEN 1945-1949 KÖZÖTT zottak és az 1941. évi népszámlálás szlovák anyanyelvi adatai között: Vértesszőlősön ez az arány 427 a 137-hez, míg Bánhidán 843 a 99-hez (!) volt. Az oroszlányi elöljáróság becslése szerint mintegy 55-60%-ra tehető a kitelepülök száma,203 hasonlóan Tardoshoz, ahol a község lakosságának kb. 50%-a jelentkezett kitelepülésre. Az elöljáróságok nem tudhattak pontos adatot, „ mert azt a szlovák bizottság nem mondja meg, a lakosság is teljesen elzárkózik, és nem nyilatkozik, hogy jelentkezett-e kitelepülésre, vagy sem. Az 50%-os kitelepülési arány a lakosság magatartásából és a község általános hangulatából következtethető. ”204 A kitelepülés lebonyolítása komoly feladatokat rótt a „B-listázás” következtében minimálisra csökkent létszámmal dolgozó magyar közigazgatási szervekre. Fontos hazai érdek volt a szlovák jelentkezési ívekben foglalt adatok valódiságának megállapítása, a kitelepülésre jelentkezettek ingó, de főleg ingatlan vagyoni helyzetének a felmérése, az esetleges visszaélések megelőzése. Ezért minden olyan járásban és községben, ahol nagyobb számú kitelepülő volt, ún. munkaközösséget kellett felállítani, amely az áttelepítés zavartalan lebonyolítását intézte.205 A helyi rendészeti szerveknek is meg voltak a feladatai: kötelesek voltak az áttelepülők személyazonosságát megállapítani, kimutatást készíteni róluk, és biztosítaniuk kellett a vasúti szerelvények vagy gépkocsioszlopok kíséretét a berakodó állomástól a határig.206 III. 3. Az áttelepülés A magyarországi szlovákok intézményes áttelepülése 1946. június 11-én vette kezdetét, jóval a tulajdonképpeni, kölcsönösségen alapuló lakosságcsere beindulása előtt. Tekintettel a Csehszlovákiában mutatkozó rendkívül nagy munkaerőhiányra, a magyar kormány hozzájárult a szlovákok egy részének egyoldalú és soron kívüli áttelepüléséhez.207 Az egyezmény végrehajtásának megkönnyítése céljából létrehozott magyar-csehszlovák vegyes bizottság június 5-én keltezett 1. sz. véghatározata alapján 141 bányászcsalád távozott a dorogi szénmedencéből Csehszlovákiába. 203 A tatai járás főjegyzőjének 1946. május 10-i jelentése. KEMÖL, IV-951-b, ad 334/1946. foisp. sz. Oroszlányban több fiatal lány, akinek a szülei áttelepülésre jelentkeztek, arra vállalkozott, hogy csehszlovákiai középiskolában folytatja tanulmányait, addig is, amíg a család át nem települ. Végváriné: i. m. 329. o. 449. jegyzet. 204 Tardos község elöljáróságának 1946. május 26-i levele. KEMÖL, IV-951-b, ad 527/1946. foisp. sz. 205 A Magyar Áttelepítési Kormánybiztos 1946. július 30-i leirata. KEMÖL, IV-954, ad 101/1947. alisp. sz. 206 575.133/1946. IV.l.d. B.M. sz. rendelet. KEMÖL, VI-1, 934-19/1946. rend. sz. 207 Új Otthon, 1948. augusztus 7. 233
