Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Vármegye- és egyháztörténet - L. Balogh Béni: Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945-1949 között
L. BALOGH BÉNI Esztergom város és járás területéről június 14-ig összesen 519 személy települt át: 182-en Kesztölcről (tizenketten közülük nem szerepeltek a listán), 148-an Dágról, 140-en Sárisápról, Dorogról 43-an, míg Esztergomból öten.208 Szlovák teherautók szállították őket, útvonaluk a komáromi hídon át vezetett Csehszlovákiába. A „svábok” vagyonából szerzetteken kívül az áttelepülők minden ingóságukat magukkal vihették, állatállományukat is.209 Incidens nem történt. A bányászok kitelepülésével kapcsolatos tapasztalatokat, a levonható tanulságokat dr. Bemolák Jenő miniszteri osztálytanácsos összegezte. „A csehszlovákok az áttelepítéshez csak akkor láttak hozzá, amikor már minden áttelepülőnek biztosítva volt az új hazában a kenyere. Nálunk a helyzet nehezebb lesz. Fontos, hogy a németek kitelepítését fékezzük: a sváb kitelepülő várja meg a magyar betelepülőt. Ugyanígy a magyarok csak akkor jöjjenek át, amikor már az itteni szlovákok kitelepülése folyamatban van. [...] A csehszlovákiai magyar áttelepülésnél a lebonyolítás feladatát ne bízzuk a csehszlovák hatóságokra, legyen ez a magyar hatóságok dolga. ”210 211 A 141 bányászcsalád kitelepülése - a népi demokratikus korszak „széncsatái” idején - komoly veszteséget jelentett a dorogi bányavidék szénkitermelésének. A történelem furcsa fintoraként, amint erről már a leányvári kitelepítés ismertetése során is olvashattunk, a szlovák bányászok önkéntes távozása - pontosabban: a már jóval ezt megelőzően bejelentett távozási szándék - (is) hozzájárult végül a kényszerű kitelepítésre ítélt német bányászok mentesítéséhez, itthon maradásához. 1946 őszén újabb egyoldalú szlovák kitelepülésekre került sor: a vegyes bizottság július 4-i, 8. sz. véghatározata módot nyújtott az áttelepülésre jelentkezett és teljesen nincstelen, vagyontalan szlovákok távozására. A konvojok szeptemberben indultak útnak: „ 18-án Komárom, 21-én pedig Somoskőújfalu és Hidasnémeti határállomásokon keresztül előreláthatólag Bánhida, Tatabánya, Felsőgalla, Oroszlány... Tokod... községekből, továbbá Miskolc, Esztergom, Salgótarján városokból gépkocsioszlopokkal cseh és szlovák nemzetiségű áttelepülők szállíttatnak Csehszlovákia területére. Az ellenőrzést... úgy foganatosítsa, hogy az fegyelmezetten, súrlódások nélkül történjék”2U - jött az utasítás a belügyminisztériumból. Esztergomból szeptember 18-án reggel két „transzportban” indultak az áttelepülő szlovákok. Az esemény nagy nyilvánosságot kapott, népes küldöttség tekintette meg az indulást: képviseltette magát a miniszterelnökség, az áttelepítési kor208 Az esztergomi járás főjegyzőjének 1946. június 17-i jelentése. KEMÖL, IV-961, ad 618/1946. fojegyz. sz. (A számolási hiba a forrásban van.) 209 Ortutay András: Szlovák lakosságcsere Kesztölcön. Limes, 1992. 1. sz. 22. o. 210 Szabó Károly: A magyar-csehszlovák lakosságcsere története. Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára, 293/1. 2., 39. o. 211 KEMÖL, VI-1, 934-12/1946. rend. sz. 234
